A Központi Statisztikai Hivatal a negyedéves adatain alapvetően nem látszik, hogy olyan jelentős elbocsátási hullám rázta volna meg Magyarországot a koronavírus-válság első időszakában, az adatok mélyére nézve azonban azt láthatjuk, hogy voltak jelentős leépítésekre is. Ha csak az áprilist nézzük, azt mondhatjuk, hogy abban a hónapban 280 ezer munkanélküli lehetett - mondta az InfoRádióban Hornyák József, a Porfolio elemzője.

Szavai szerint a KSH nagyon sok állásvesztőt átsorolt az inaktív kategóriába - vagyis nem a munkanélküliek közé - mivel ezek az emberek nem tudnak, vagy éppen nem akarnak munkát keresni.

"Jobbára azért arról van szó, hogy nem tudtak munkát keresni a korlátozó intézkedések, a kijárási szigorítások miatt. Ahogy a gazdaság, úgy a munkaerőpiac is befagyott, így ezek az emberek nagy valószínűséggel szerettek volna dolgozni, elhelyezkedni, de nem tudtak. Így mi azt a megoldást választottuk, hogy

ezeket az embereket munkanélkülinek tekintettük, visszasoroltuk a munkanélküliek kategóriájába, és így áprilisban már egy hat százalékos munkanélküliségi rátáról beszélhetünk"

- mondta Hornyák József. Vagyis a válság első időszakában, március második felében illetve áprilisban igen jelentősek voltak a leépítések, és leginkább a vállalati szektort érintették. Az elemző szerint az állam igyekezett tartani még a dolgozóit, a vállalatok azonban azonnal leépítésekbe kezdtek.

"Márciusban és áprilisban még nem álltak rendelkezésre azok a kormányzati intézkedések, amelyek támogathatták volna a munkahelyek megtartását, így nem igazán volt más választásuk a cégeknek.

Bevételek híján elkezdték részmunkaidőben foglalkoztatni a dolgozókat, vagy fizetés nélküli szabadságra küldték őket, illetve a leépítést választhatták" - mondta Hornyák József. A kormányzati támogatások hatása majd csak április végén, illetve májusban kezdhetett érződni.

Az elemző szerint a kormányzati bértámogatási intézkedések és munkahelyvédelmi tervek nagyban segítenek abban, hogy az állástalanok száma ne növekedjen drasztikus mértékben. "Valószínűleg még ezekkel együtt is májusban is jelentősen növekedhetett az álléstalanok száma, de az biztos, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatást már 130 ezer fő után ítélték meg, a k+f támogatást pedig 10 ezer fő után" - mondta Hornyák József.

Szerinte az biztos, hogy ha nem lennének a kormányzati bértámogatási és munkahelyvédelmi tervek, akkor a munkanélküliség sokkal gyorsabban növekedne még annál is, mint ami jelenleg látható. "Megállítani nagyon nehéz, szinte semmilyen programmal nem lehetséges, hiszen ahhoz arra lenne szükség, hogy a gazdasági recessziót magunk mögött hagyjuk, várhatóan a harmadik-negyedik negyedévben.

De még ebben az esetben sem tudjuk valószínűleg elkerülni azt, hogy a nyári hónapokban egy 8-9 százalékos munkanélküliségi ráta alakuljon ki Magyarországon"

- tette hozzá Hornyák József.