Megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a kormány 2021-es költségvetési tervezetéről – ezt nézte át a Portfolio. A KT a dokumentumban megemlíti, hogy a 2021-es költségvetés tervezése szempontjából meghatározó körülmény a koronavírus-járvány elterjedése, melynek következményei alapjaiban megváltoztatták a gazdasági kilátásokat.
Jövőre ismét növekedés jöhet a gazdaságban, és a költségvetésben a kormány jövőre 4,8 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál. A növekedési cél a KT szerint akkor teljesülhet, ha a fogyasztás bővülése a terveknek megfelelően alakul. Ebben a tekintetben a kormány jövőre 3,1 százalékos bővülést vár, miközben a beruházások terén 5,5 százalékos növekedést prognosztizál.
A tanács szerint a jövő évi gazdasági növekedés visszapattanása is nehezen becsülhető meg, de a magyar gazdaság erős fundamentumai és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon. Ha azonban rövid időn belül a járvány újabb súlyos hulláma következik be, az egy teljesen új szerkezetű költségvetést tenne szükségessé.
A három főből álló – Kovács Árpád elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László Állami Számvevőszék-elnök – tanács szerint a tervezetben a bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisban foglaltaknak, ugyanakkor a gazdasági prognózis bizonytalanságai miatt kockázatokat is hordoznak.
A jövő évi költségvetés továbbra is számol a koronavírus miatt meghozott gazdaságvédelmi intézkedések hatásával. A dokumentum szerint "a kiadások tükrözik, hogy 2021-ben is szükség van a gazdaság további élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményező programokra". A tervezet jelentős összegeket irányoz elő a családvédelmi és otthonteremtési intézkedésekre, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítására.
A járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer összehangolt működtetését szolgálja a 2021-es költségvetésben megjelenő új pénzalap: az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési Alap. A 3000 milliárd forintos keret gerincét az E-Alap adja.
A testület a 2021-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt akkor tartja teljesíthetőnek, ha megfelelő takarékossági intézkedéseket hoznak azokon a területeken, ahol az előirányzatok a 2020-as eredeti előirányzathoz képest csökkennek. Emellett elengedhetetlennek tartja a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését. Vagyis lényeges változás, hogy a május elején bemutatott konvergenciaprogramban foglalt 2,7 helyett 2,9 százalékra várja a kormány a deficitet jövőre.
A testület felhívja a figyelmet, hogy a 2021. évi költségvetésre kiható kockázatok döntő részben 2020-ban jelentkeznek. Ezért megfontolásra ajánlja, hogy a költségvetésben egy jelentősebb, kedvező esetben 2021. március 31. után feloldható tartalékot képezzenek.
Az adósságmutató a tervezetben az idei 72,6 százalékról 69,9-re mérséklődik jövőre.