Infostart.hu
eur:
353.81
usd:
309.19
bux:
141741.65
2026. július 2. csütörtök Ottó
Varga Mihály pénzügyminiszter (b), Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke (háttal,) Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (j2) beszélget a 2019. évi központi költségvetés általános vitája előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én. Jobbra Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Részletek derültek ki a 2021-es költségvetés tervezetéből

A kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt tervez – derül ki a Költségvetési Tanács csütörtökön közzétett, a jövő évi költségvetési tervezetről alkotott véleményéből.

Megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a kormány 2021-es költségvetési tervezetéről – ezt nézte át a Portfolio. A KT a dokumentumban megemlíti, hogy a 2021-es költségvetés tervezése szempontjából meghatározó körülmény a koronavírus-járvány elterjedése, melynek következményei alapjaiban megváltoztatták a gazdasági kilátásokat.

Jövőre ismét növekedés jöhet a gazdaságban, és a költségvetésben a kormány jövőre 4,8 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál. A növekedési cél a KT szerint akkor teljesülhet, ha a fogyasztás bővülése a terveknek megfelelően alakul. Ebben a tekintetben a kormány jövőre 3,1 százalékos bővülést vár, miközben a beruházások terén 5,5 százalékos növekedést prognosztizál.

A tanács szerint a jövő évi gazdasági növekedés visszapattanása is nehezen becsülhető meg, de a magyar gazdaság erős fundamentumai és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon. Ha azonban rövid időn belül a járvány újabb súlyos hulláma következik be, az egy teljesen új szerkezetű költségvetést tenne szükségessé.

A három főből álló – Kovács Árpád elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László Állami Számvevőszék-elnök – tanács szerint a tervezetben a bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisban foglaltaknak, ugyanakkor a gazdasági prognózis bizonytalanságai miatt kockázatokat is hordoznak.

A jövő évi költségvetés továbbra is számol a koronavírus miatt meghozott gazdaságvédelmi intézkedések hatásával. A dokumentum szerint "a kiadások tükrözik, hogy 2021-ben is szükség van a gazdaság további élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményező programokra". A tervezet jelentős összegeket irányoz elő a családvédelmi és otthonteremtési intézkedésekre, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítására.

A járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer összehangolt működtetését szolgálja a 2021-es költségvetésben megjelenő új pénzalap: az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési Alap. A 3000 milliárd forintos keret gerincét az E-Alap adja.

A testület a 2021-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt akkor tartja teljesíthetőnek, ha megfelelő takarékossági intézkedéseket hoznak azokon a területeken, ahol az előirányzatok a 2020-as eredeti előirányzathoz képest csökkennek. Emellett elengedhetetlennek tartja a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését. Vagyis lényeges változás, hogy a május elején bemutatott konvergenciaprogramban foglalt 2,7 helyett 2,9 százalékra várja a kormány a deficitet jövőre.

A testület felhívja a figyelmet, hogy a 2021. évi költségvetésre kiható kockázatok döntő részben 2020-ban jelentkeznek. Ezért megfontolásra ajánlja, hogy a költségvetésben egy jelentősebb, kedvező esetben 2021. március 31. után feloldható tartalékot képezzenek.

Az adósságmutató a tervezetben az idei 72,6 százalékról 69,9-re mérséklődik jövőre.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: a katonai sikerek az ukrán társadalom motivációját is növelik

Bendarzsevszkij Anton: a katonai sikerek az ukrán társadalom motivációját is növelik

A kudarcok miatt az ukrán társadalomban az elmúlt években nagyon hiányzott az a pozitív kommunikáció, ami növeli a motivációt, az utóbbi hetekben azonban a támadó jellegű, sikeres ukrán hadműveletek nagy változást eredményeztek az ukrán lakosságon belül is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Kormányszóvivői tájékoztató: átszabják az áramszámlákat a megújulóknál, jön az ügynökakták nyilvánossága

Az új, a vármegye elnevezést is megszüntető Alaptörvény-módosítást várhatóan a jövő hét elejéig benyújtják a társadalmi egyeztetés után – „nagy változás nem lesz”, inkább szigorodni fog. A NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot fognak kiírni, a hatóság vezetője nem lesz államtitkár. Szerveződik Magyar Péter látogatása a Vatikánba.
Az elektromos rendszer megújulását is fékezné az autóipari lobbi

Az elektromos rendszer megújulását is fékezné az autóipari lobbi

Megfelelő szabályozással és a már érett, de nagyrészt piaci okok miatt még nem elterjedt V2G (vehicle to grid) és V2H (vehicle to home) technológia alkalmazásával az elektromos járművek akkumulátorai képesek lehetnek eltárolni a nap közben termelt többlet nap- és szélenergiát, és szükség esetén visszatáplálni azt a hálózatba vagy otthonunkra. Ezzel érdemben enyhíthetnék például a június végéhez hasonló extrém hőhullámok idején a rendszerre nehezedő terhelést, tulajdonosaik számára pedig plusz bevételi forrást biztosítanának. Az európai autóipar azon törekvése azonban, hogy gyengítse az EU elektromos autókra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit, sokkal kevesebb elektromos jármű akkumulátor-tárolókapacitáshoz vezetne. Ez visszafogná a napelemek terjedését, és megnehezítené Európa szabadulását az olajimport-függőségből, ráadásul számos új hagyományos erőmű építését is szükségessé tenné.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×