Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Varga Mihály pénzügyminiszter (b), Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke (háttal,) Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (j2) beszélget a 2019. évi központi költségvetés általános vitája előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én. Jobbra Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Részletek derültek ki a 2021-es költségvetés tervezetéből

A kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt tervez – derül ki a Költségvetési Tanács csütörtökön közzétett, a jövő évi költségvetési tervezetről alkotott véleményéből.

Megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a kormány 2021-es költségvetési tervezetéről – ezt nézte át a Portfolio. A KT a dokumentumban megemlíti, hogy a 2021-es költségvetés tervezése szempontjából meghatározó körülmény a koronavírus-járvány elterjedése, melynek következményei alapjaiban megváltoztatták a gazdasági kilátásokat.

Jövőre ismét növekedés jöhet a gazdaságban, és a költségvetésben a kormány jövőre 4,8 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál. A növekedési cél a KT szerint akkor teljesülhet, ha a fogyasztás bővülése a terveknek megfelelően alakul. Ebben a tekintetben a kormány jövőre 3,1 százalékos bővülést vár, miközben a beruházások terén 5,5 százalékos növekedést prognosztizál.

A tanács szerint a jövő évi gazdasági növekedés visszapattanása is nehezen becsülhető meg, de a magyar gazdaság erős fundamentumai és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon. Ha azonban rövid időn belül a járvány újabb súlyos hulláma következik be, az egy teljesen új szerkezetű költségvetést tenne szükségessé.

A három főből álló – Kovács Árpád elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László Állami Számvevőszék-elnök – tanács szerint a tervezetben a bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisban foglaltaknak, ugyanakkor a gazdasági prognózis bizonytalanságai miatt kockázatokat is hordoznak.

A jövő évi költségvetés továbbra is számol a koronavírus miatt meghozott gazdaságvédelmi intézkedések hatásával. A dokumentum szerint "a kiadások tükrözik, hogy 2021-ben is szükség van a gazdaság további élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményező programokra". A tervezet jelentős összegeket irányoz elő a családvédelmi és otthonteremtési intézkedésekre, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítására.

A járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer összehangolt működtetését szolgálja a 2021-es költségvetésben megjelenő új pénzalap: az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési Alap. A 3000 milliárd forintos keret gerincét az E-Alap adja.

A testület a 2021-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt akkor tartja teljesíthetőnek, ha megfelelő takarékossági intézkedéseket hoznak azokon a területeken, ahol az előirányzatok a 2020-as eredeti előirányzathoz képest csökkennek. Emellett elengedhetetlennek tartja a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését. Vagyis lényeges változás, hogy a május elején bemutatott konvergenciaprogramban foglalt 2,7 helyett 2,9 százalékra várja a kormány a deficitet jövőre.

A testület felhívja a figyelmet, hogy a 2021. évi költségvetésre kiható kockázatok döntő részben 2020-ban jelentkeznek. Ezért megfontolásra ajánlja, hogy a költségvetésben egy jelentősebb, kedvező esetben 2021. március 31. után feloldható tartalékot képezzenek.

Az adósságmutató a tervezetben az idei 72,6 százalékról 69,9-re mérséklődik jövőre.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×