A 2020-as és 2021-es évet egyfajta egységként kell tekinteni, ez mindenképp szükséges ahhoz, hogy jövő évi költségvetés fontosabb tételeit értelmezni lehessen – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, aki egyúttal emlékeztetett: a járványhelyzet miatt teljesen átalakult a gazdaság, és a várt növekedés helyett várhatóan recesszióval kell majd szembenéznie az országnak az idei évben. Ez pedig nagyban érinti a költségvetést is – az eredetileg tervezett 400 milliárd forintot nem meghaladó pénzforgalmi hiány mértékét 1000 milliárdnál is többre teszi legújabb prognózisa szerint a Pénzügyminisztérium, ami eredményszemléletben a GDP 3,8 százalékát fogja kitenni – fogalmazott az Erste Bank vezető elemzője, hozzátéve:

vagyis a tárca számításai szerint is a „kritikus”, 3 százalékos maastrichti limit fölé emelkedik,

és egy olyan nagymértékű változás látszik már idén is, ami mindenképpen rá fogja nyomni a bélyegét a 2021-es évre, így a költségvetési folyamatokra is.

A Portfolio lapigazgatója megjegyezte: sok minden még nem derült ki a 2020-es költségvetésről, ami számára aggasztóan hat a 2021-es büdzsé értékelése kapcsán. A kormány ugyanis nem vezette át pontosan, hogy az egyes tételeket hogyan érinti a járvány, beleértve a bevételek visszaesését, és hogy miért „száll el” a költségvetés az eredeti, tavaly nyáron elfogadott 1 százalékhoz képest. Nem ismert, hogy miből adódik a különbség – tette hozzá.

Csiki Gergely szerint, miután komoly méretű gazdaságvédelmi és járvány elleni védekezési alap állt föl, miközben csak sejtések vannak az idei számokat illetően, például a konvergencia programból, amelyet néhány hete nyújtott be Brüsszelnek a kormány, vagy a költségvetési tanács véleményéből adódóan, nem ártana a részletes bemutatása annak, hogy a járvány hatásai és annak kezelése pontosan, az egyes költségvetési sorokat idén hogyan érinti.

Csak látszólag?

A Portfolio lapigazgatója arra is kitért, ugyan a kormány látszólag a járványkezelés alá rendelte a költségvetést, a valóságban ez nem így van. Mint fogalmazott, jövőre alacsonyabb lesz a költségvetési hiánycél, mint idén várható, tehát fiskális stimulusról távolról sem beszélhetünk, és

jellemzően csak átcsoportosítások, átnevezések történtek a járvány tekintetében.

Itt említhető a gazdaságvédelmi és a járványvédelmi alap, amik a legjelentősebb járványügyi helyzetet kezelő tételek. Előbbi 2500 milliárd forintban áll föl, de ebben nagy részt, nagyjából 2050 milliárd forint értékben már jól ismert, egyedi, nagy értékű beruházásokat csoportosított át a kormány – magyarázta a szakember, megjegyezve: az idei évben is körülbelül 2070 milliárd forintnyi állami beruházás szerepel, vagyis ebből a szempontból nagy változás nincs, legfeljebb, hogy a gazdasági alapba lettek átcsoportosítva. Hasonlóan „átnevezésről” lehet csak beszélni a 3000 milliárdosnak kommunikált egészségbiztosítási és járvány elleni védekezés alap esetében – tette hozzá –, miután ennek jelentős része, 2900 milliárd egészségbiztosítással kapcsolatos, normál működésben is meglévő kiadás. Vagyis

rendkívüli alkalmazkodásról a jövő évi költségvetésben szerinte nem beszélhetünk.

Mint ismert, Varga Mihály pénzügyminiszter egy vasárnapi rádióinterújban ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a kormány átcsoportosította az erőforrásokat, a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelem kap elsőbbséget 2021-ben.

A 2021-es költségvetés „különlegességei”

Az Arénában az is elhangzott, a 2021-es költségvetéssel a kormány fő célja, hogy 3 százalék alá hozza a hiányt, ami az Európai Unió által is elvárt fontos küszöbérték. Csiki Gergely kiemelte, ennek során, a korábbi években megszokottal ellentétben, egy alacsonyabb, 270 milliárdos „szabad” tartalékkal terveznek, de fontos, új elem lesz a jövő évi kiadások között a 13. havi nyugdíj első negyedének visszavezetése is, ami 77 milliárdot tesz ki, és szintén a gazdaságvédelmi alapban jelenik meg.

Ami a kormány relatív költségvetési mozgásterét javíthatja, az a jövőre is megmaradó kiskereskedelmi különadó, mintegy 50 milliárd forint értékben, továbbá az önkormányzatoktól elvonásra kerülő, 80 milliárdot jelentő gépjárműadó, és a szintén az önkormányzatok kárára megvalósuló szolidaritási hozzájárulás mintegy négyszeresére növekszik, 160 milliárd forint értékben – sorolta a Portfolio lapigazgatója.

Nyeste Orsolya a jövő évi büdzsé legfőbb elemei között szintén a viszonylag alacsony tartalékot, az önkormányzatokra nagy teherként tornyosuló gépjárműadó elvonását és a szolidaritási hozzájárulást említette, amelyek kapcsán szerinte fel is merülnek a kérdőjelek, hogy

egy válságot követő évben képesek lesznek-e megnégyszerezni a hozzájárulásukat

a központi költségvetéshez. Kiemelte továbbá, azzal, hogy a kormányzat 4,8 százékes GDP-növekedést tervez, azt vetíti előre, hogy az idei évi visszaesés után egy relatíve gyors visszapattanást remélnek a gazdasági növekedésben. A kormány által várt jövő évi 3 százalék körüli inflációt, ami a jegybanki céllal is egybecseng, azt pedig reálisnak tartja.

A forint árfolyamának előrejelzése kapcsán megjegyezte: miután a kormány a költségvetés tervezésekor egy 356-os szintet vett alapul, vélhetően

nem számít annak tartós visszaerősödésre

a 2021-es évben sem, vagyis elfogadták, hogy a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest egy tartósan gyenge színten fog stabilizálódni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!