9 °C
A testület szakmai álláspontja szerint a gazdaság működésének minimális fenntartásához, majd annak jelentős mértékű újraindításához a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelése az elsődleges.
Az MKIK javasolja
- a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítását,
- a munkahelymegtartás biztosítását,
- a kialakult munkanélküliség azonnali kezelését,
- az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatását,
- a szolidaritási, közjót biztosító intézkedéseket.
Kiemelték, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében a támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolják odaítélni, például a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, továbbá a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.
A munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelésére javasolják a vissza nem térítendő állami támogatás bevezetését, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhatna meg.
A kamara javaslatában többek között szerepel, hogy
az állam kölcsönt nyújthatna a kifizetett bér arányában, és ennek a visszafizetési határideje 2021-2022 lehetne.
A javaslatcsomagban a kamara rámutatott arra, hogy a szociális hozzájárulási adó időleges elengedése segítséget nyújtott az érintett ágazatoknak, ugyanakkor a kedvezményből kiestek például a KIVA-t választó adóalanyok. A kamara javasolja, hogy hasonló időtartamra, mint a szociális hozzájárulási adónál, a KIVA-kulcsot mérsékeljék 12 százalékról 9 százalékra.
A javaslatok között szerepel az adóelőleg fizetési kötelezetség felfüggesztése az éves adóknál, valamint igény esetén, lehetőséget kell biztosítani az éves adóbevallások, az éves beszámoló beadási határidők eltolására a vészhelyzet végét követő 60. napig.
A kamara javaslata szerint szociális hozzájárulási adó kedvezményt kellene kapniuk a vállalkozásoknak munkavállalónként 50 ezer forintig, de legfeljebb vállalkozásonként 12,5 millió forintig kizárólag tovább foglalkoztatottakra, és nem az április elseje utáni új belépőkre, amit meghatározott ágazatokban, és csak a fizikai munkavállalók után lehetne igénybe venni - írja a kamara javaslatában.
A kamara szerint a munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát, és azt követően a bérének meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad. Ez az arány lehetne 60 százalékos bér, amihez az állam 20 százalékos kiegészítést biztosítana, a dolgozó 20 százalékos jövedelemcsökkenést visel el.
Az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatására az állam a lakossági beruházások elősegítésével is tudna keresletet generálni. Erre konkrét példa lehetne az "Otthon melege program" - írja az MKIK.
A szolidaritási, közjót biztosító intézkedések között javasolja a kamara, hogy
- a 2020. március 1. után lett munkanélküliek kapjanak egyszeri anyagi támogatást.
- Minden nyugdíjas kapjon egyszeri, meghatározott összegű, például 15 ezer forintos utalványt, amit élelmiszerre, közüzemi számlákra költhet.
- Minden gyermekes család kapjon gyermekenként meghatározott összegű, például 10 ezer forint támogatást, minden egészségügyi és oktatásügyi szakember kapjon plusz kompenzációt a kialakult helyzetben nyújtott teljesítménye elismeréseként.
- Javasolják az országos szintű, szélessávú internetlefedettség ingyenessé tételét.
A kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Válságkezelési Alap működésének jogszabályi környezetének kialakítását azonnal meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy az 2021-től megkezdhesse működését.
Középtávú intézkedések között javasolja a kamara egyebek között egy új típusú közmunkaprogram bevezetését, az álláskeresési támogatás időtartamának minimum 180 napra emelését.
