A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a mostani csökkenés a fogyasztói várakozások romlásának következménye, az üzleti várakozások romlása ugyanis a decemberi nagy esés után csak minimális volt. A GKI konjunktúraindex és az üzleti bizalmi index másfél éve lejtmenetben van, a fogyasztói hullámzó-stagnáló, de januárban ez utóbbi is másfél éves mélypontjára került.

Az üzleti várakozások januári romlását az ipari bizalmi index csökkenése okozta, az ipari cégek optimizmusa több mint hatéves mélypontján van. A kereskedelmi és építőipari várakozások lényegében nem változtak, a szolgáltató cégeké minimálisan javult.

Az ipari bizalmi index januári csökkenését a termelési helyzet és kilátások romlása magyarázza, a rendelésállományok megítélése ugyanis kissé jobb lett, a készleteké stagnált. Az exportrendeléseket azonban kedvezőtlenebbnek látták a válaszadók.

Az építőiparon belül januárban a magasépítők cégek derű-, a mélyépítők borúlátóbbá váltak, várakozásaik immár azonosak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, de a rendelésállományok értékelése érezhetően javult.

A kereskedelmi bizalmi index hónapok óta alig változik, továbbra is az elmúlt hat évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében tartózkodik.

A szolgáltatói bizalmi index szerény januári javulása az üzletmenet kedvezőbb megítélésének eredménye, a forgalmi kilátásokról alkotott vélemény ugyanis kissé rosszabb lett.

A foglalkoztatási szándék a változatlanságot jelző szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban gyengült, különösen az iparban és az építőiparban. A szolgáltató cégek után immár az ipari vállalkozások sem tekintették a munkaerőhiányt a növekedésüket akadályozó legfontosabb tényezőnek. Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével - ahol érezhetően emelkedett - minimálisan enyhült. A cégek többsége minden ágazatban változatlan árakat tervez, de az áremelésre törekvő cégek sokkal többen vannak, mint az árcsökkenéssel kalkulálók. Erősödött a lakosság inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése januárban összességében nem változott decemberhez képest, de ezen belül az iparban érezhetően rosszabb lett, a többi ágazatban viszont kissé javult. A lakosság véleménye markánsan romlott, saját várható pénzügyi helyzetét jelentősen, megtakarítási képességét kissé rosszabbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt.