17 °C
A nyugdíj előtt állóktól a jövőben csak a várható nyugdíjazást megelőző három és nem öt-nyolc évben kérhetnek adatokat az illetékes hatóságok, vagyis a kerületi és a járási kormányhivatalok.
A nyugdíjkorhatár előtti adategyeztetés célja, hogy a korábbi évtizedek szolgálati időszakait, kereseteit, járulékait számba vegyék és az adateltérések, a hiányzó adatokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, a nyugdíj folyósítását ne kelljen elhalasztani a problémák tisztázásáig.
Az eljárás nem csak az érintettek számára lehet problematikus, hanem a hatóságok számára is hatalmas munka:
tavaly például papíron 1,9 millió emberrel kellett egyeztetnie a hivataloknak
A portál megkérdezte a Miniszterelnökséget a változás okáról, a válasz szerint "a kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvénycsomag célja, hogy bizalomra épülő, gyors és hatékony ügyintézést hozzon létre. Az adategyeztetési eljárás lerövidítésére az állampolgárok érdekében került sor, az állampolgároktól érkező visszajelzések alapján. Korábban, az akkor hatályos jogszabály alapján a nyugdíjkorhatártól még messze (sok esetben 5-8 évre) lévő polgárokat kereste meg a nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Az állampolgárok nehezményezték, hogy az állam már a nyugdíjazásukat tervezi az érintett személyeknek.
Ezen tapasztalatok figyelembe vételével döntött az Országgyűlés az adategyeztetési eljárás lerövidítéséről. A kormányhivatali nyugdíjbiztosítási szakterület megfelelő létszámmal működik és az adategyeztetési feladatot is maradéktalanul látja el".
A Napi.hu-nak nyilatkozó nyugdíjszakértőt szerint a módosításoknak pragmatikus okai lehettek, a túlterhelt hivatalok megpróbálják a munkaterheket úgy menedzselni, hogy azokat időben el lehessen végezni.
