Az eurót kedden délelőtt egy alkalommal 337,26 forinton is jegyezték a bankközi devizapiacon, ami az eddigi legerősebb árfolyama a forinttal szemben. Legutóbb szeptember 27-én járt 337 forint közelében az euró jegyzése.

Kedden reggel nyolckor 335,92 forinton állt az euró, majd az elért csúcs után fél tizenegyre a jegyzés 336,50-re csúszott vissza, délben 336,27 volt.

A forintgyengülés fő oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája kifejezetten laza, talán a leglazább a feltörekvő piaci körben. Ebben az országcsoportban a magyar reálkamat régóta a legalacsonyabb, és az elmúlt hetekben felerősödtek azok a várakozások, hogy akár tovább is lazíthat a Monetáris Tanács, akár eszközvásárlásokon keresztül a jelenlegi kötvényprogram kiterjesztésével, vagy akár kamatcsökkentéssel is 2020-ban. Elsősorban ez gyengíti a forintot - értékelt az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője. Hozzátette: eközben a FED (az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer) és az EKB (Európai Központi Bank) részéről azt látjuk, hogy talán megállnak a lazítással és kivárnak egy kicsit, az MNB kapcsán további lazításról szólnak a várakozások, de szigorításról semmiképp sincs szó.

A forint napközben egy kicsit visszakapaszkodott, körülbelül a szeptemberi szintre, de egy hónap alatt nagyjából 2,5 százalékot gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Ezzel lényegesen alulteljesítő volt a régiós devizákhoz képest (ugyanezen időszakban a lengyel zloty fél százalékot gyengült, a cseh korona pedig erősödött).

Az év eleje óta a forint 4,7 százalékot veszített az euróval szemben és alulteljesítőnek mondható

- mutatott rá Beke Károly. Hozzátette: ez is arra utal, hogy nem a nemzetközi környezet, hanem magyar sajátosságok határozzák most meg a fizetőeszköz árfolyamát.

A Portfolio elemzője elmondta: a Magyar Nemzeti Bankot nem zavarja a mélypontokat döntő árfolyam, folyamatosan azt kommunikálják, hogy nekik nem árfolyam-, hanem inflációs céljuk van. "A kérdés az, hogy a rekordgyenge árfolyam mikor gyűrűzik be az inflációba. Ebből a szempontból talán kényelmes helyzetben van az MNB, hiszen

mivel a gyenge forint elvileg emeli az inflációt, addig a külső környezet dezinflációs hatást generál, ugyanis a világon szinte sehol nincs infláció,

1-2 százalék körül van Európában és az USA-ban is. Tehát a kettő egyelőre, úgy tűnik, kioltja egymást".

A Monetáris Tanács egyébként december 17-én tartja következő kamatdöntő ülését, amivel egyidőben friss inflációs jelentés is napvilágot lát.