Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Vesszük az okostelefont, mint a cukrot

Már meghaladja a 6 milliót az okostelefont használók száma Magyarországon - derül ki az eNet kutatásából. A legtöbb készüléken androidos operációs rendszer fut.

Az eNET szeptemberben publikált, májusi adatokat tartalmazó kutatásából kiderült, hogy ma a felnőtt magyar internetezők körében 89 százalékos az okostelefon-penetráció, ez a réteg pedig önmagában 5,3 millió felhasználót jelent - a piacot több kutatócég bevonásával szondázó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azonban már 2018. végén is ennél több, mintegy 5,5 millió okostelefon-felhasználóval számolt, a 14 éves kor feletti teljes lakosságra levetítve. A HWSW szakportál szerint átléphette a 6 milliós határt a magyarországi okostelefon-felhasználói bázis mérete.

Az eNET kutatása szerint az emberek 71 százaléka szinte soha nem kapcsolja ki okostelefonját, 55 százalék pedig éjszaka is maga mellett tartja.

A magyarországi okostelefon-felhasználók egynegyede a mosdóra menet sem tud elszakadni a készüléktől

- derül ki a felmérésből.

A Magyarországon használt okostelefonok

  • 85 százalékán fut Android operációs rendszer,
  • 11 százalékán iOS található,
  • 3 százalékon Windows Phone.

A márkaösszetételt tekintve a hazai piacvezető továbbra is a Samsung (34%), a második a kínai Huawei (23%), a harmadik pedig az Apple (11%). A maradék 32%-on különböző, kizárólag androidos gyártók osztoznak. Az eNET kutatása utal rá, hogy a gyártók erőviszonyát már rövid távon befolyásolhatja a Huaweit sújtó amerikai kereskedelmi embargó, melynek kimenetele és hatásai egyelőre nehezen jósolhatók meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×