eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Indokolt az MNB: a második fél év lesz meghatározó

A fogyasztói árak emelkedésének üteme a nyári hónapokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, a beérkezett adatok megerősítik a júniusi inflációs jelentés alappályáját - írta kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

Az inflációs kilátások tekintetében a második fél évben beérkező adatok meghatározóak

- írja közleményében a testület.

Ezek közül kiemelték a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzését, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változását, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatását, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményeit.

A testület változatlanul arra számít, hogy

a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, de élénk marad.

A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását, a GDP 2019-ben 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő.

A tanács szerint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is fokozott óvatosság jellemzi. A piaci szereplők az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációjával összhangban rövid távon a monetáris kondíciók lazítását árazzák. A Federal Reserve a piaci várakozások szerint idén akár több lépésben is csökkentheti az irányadó kamatot, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját.

A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését eredményezi. Ennek következtében

a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg,

ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja - mutat rá a tanács.

A költségvetés GDP-arányos hiánya a jövő évi költségvetési törvény alapján a jelentős tartalékok mellett 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2020-ban is anticiklikus hatású marad. A bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez - írja indoklásában a testület.

A közleményben felidézik, hogy a tanács a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, a vállalati kötvénykibocsátásokra várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor. A 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (NHP fix) konstrukció keretében az év első felében közel 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek a hazai kkv-kkal.

A tanács a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát júniusban legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon - erősítették meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik, a felmérésekben fej-fej mellett álltak a jelöltek, hamarosan azonban tisztábban fogunk látni, hiszen elkezdődött az első eredmények áramlása. Egy óra múlva számos kulcsfontosságú államban zárulnak az urnák, Georgiából pedig hamar befuthatnak az első adatok. Ideális esetben holnap reggelre már sejthetjük, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×