Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

KSH: szeptemberben bruttó 322 800 forint az átlagkereset

Tovább nőttek a keresetek, ami elsősorban a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, illetve az építőiparban dolgozók bérnövekedésével magyarázható a Pénzügyminisztérium szerint. A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben először csökkent 100 ezer fő alá.

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 322 800 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 324 100 forint, a nettó átlagkereset 215 500 forint volt, egyaránt 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szeptemberi 3,6, és az első kilenc havi 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 6,6, illetve 8,8 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre

  • a munkaerő-kereslet élénkülése,
  • a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése,
  • a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá
  • bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással

- tette hozzá a jelentés.

A keresetek kétszámjegyű emelkedése tavaly február óta megszakítás nélkül tart.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 333 000 forint volt 9,1 százalékkal több a tavaly szeptemberinél. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 600 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 223 200 forintra becsülhető.

Vállalkozás / költségvetési szféra

A vállalkozásoknál a szeptemberi bruttó átlagkereset 11,0 százalékkal nőtt

az egy évvel korábbihoz mérve és 332 200 forint volt. Ezen belül a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatás nélkül számolt rendszeres átlagkereset 10,5 százalékkal a rendkívüli juttatások 21,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A költségvetési szférában a rendszeres keresetek 8,6 százalékkal emelkedtek,

az egyszeri juttatások viszont 35,8 százalékkal elmaradtak a tavaly szeptemberitől, így a bruttó és a nettó átlagkereset éves emelkedése 5,0 százalékos volt és havi 341 200, illetve 227 ezer forintot tett ki.

Szektoronként

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt 9,1 százalékos nemzetgazdasági átlaghoz képest

  • az iparban 10,3, az építőiparban 12,5 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek és bruttó 334 600, illetve 299 200 forintot értek el.
  • A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 16,7 százalékos emelkedéssel 214 200 forint volt a bruttó átlagkereset,
  • 14,9 százalékkal nőtt az ingatlan ágazatban alkalmazottak fizetése és átlagosan meghaladta a 307 ezer forintot.
  • A pénzügyi, biztosítási területen alkalmazottak szeptemberi átlagkeresete 8,0 százalékos emelkedéssel 564 ezer forintra nőtt.

A közigazgatás, védelem kötelező társadalom-biztosítás terén alkalmazottak bruttó átlagkeresete 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és 404,5 ezer forint volt, az egészségügyben 329, az oktatásban 314 ezer forint volt a szeptemberi bruttó átlagkereset 17,4, illetve 6,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

Szeptemberben a vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 95 ezerrel, 2,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, közszférában alkalmazottak száma 7 ezerrel emelkedett,

a közfoglalkoztatottak száma 37 ezerrel csökkent és először süllyedt 100 ezer alá.

Az év első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335 900 forint volt, ami 10,6 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában.

A családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 215 500 forint volt. Idén a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 224 100 forintra becsülhető.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×