Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia

Elhárul az utolsó akadály a BIF SZIT-té válása elől

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. részben értékesítette BIF-részvényeit, amelynek köszönhetően elhárul az utolsó akadály a BIF SZIT-té válása elől - olvasható a Portfolio oldalán.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a társaságban meglévő, szavazati jogot biztosító BIF részvényeit részben értékesítette, melynek eredményeképpen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek a társaságban meglévő szavazati jogot biztosító részvényeinek aránya 4,99%-ra csökkent - áll a BIF ma reggeli közleményében.

A Portfolio szerint ezzel elhárul az utolsó akadály a BIF azon szándéka elől, hogy SZIT-té, vagyis Szabályozott Ingatlanbefektetési Társasággá váljon.

A törvény ugyanis feltételként szabja, hogy annak a társaságnak, amelyik SZIT-té akar válni, részvényeinek egy részét (legalább az alaptőke 25%-át) be kell, hogy vezesse a szabályozott piacra, és ebben a sorozatban biztosítania kell az úgynevezett közkézhányad-részesedési korlátot, vagyis azt, hogy egy tulajdonos legfeljebb 5%-ot birtokolhat.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek a társaságban meglévő szavazati jogot biztosító részvényeinek aránya 4,99%-ra csökkent, illetve egy másik szereplőnek a korábban megszerzett 9,99%-os részesedéséből 5%-ot értékesített, sikerült a törvényi előírásnak megfelelni hiszen a 4,99%-os és az 5%-os tulajdonrészt már figyelembe lehet venni és el lehet érni a szükséges 25%-os arányt.

Ungár Anna, a BIF igazgatótanácsának elnöke a Portfoliónak egy interjúban elmondta, hogy a SZIT amellett, hogy a cégek számára rengeteg adóelőnyt hordoz, amivel akár 200 bázisponttal kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek egy ingatlanalaphoz képest, még a lakossági befektetők számára is sokkal ígéretesebb alternatívát tudnak nyújtani.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×