Végrendelet megírásához érdemes jogi szakértőt megbízni, akár ügyvédet, akár közjegyzőt – hangsúlyozta Szűcs Bálint. Ebben az esetben közvégrendelet születik. A magánvégrendeletnek több formája van: ha saját kezűleg írják, ekkor elegendő a végrendelkező aláírása, ha más veti papírra, két tanúra is szükség van.

"Vannak formaságok, melyeknek meg kell felelni, ilyen például, hogy minden lapot sorszámozni kell. A jogi szakértő - ha ő is közreműködik - erre természetesen figyel" – emelte ki az ügyvéd.

Nem kötelező azonban jogászt alkalmazni, a saját kézzel – ügyvéd vagy közjegyző jelenléte nélkül – megírt végrendeletet is elismeri a törvény. „Ha valaki leírja saját kezűleg azt, hogy mit szeretne, és aláírja, akkor az végrendeletnek tekinthető” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: nincs olyan formai kényszer, mint például egy házassági vagyonjogi szerződésnél.

Szűcs Bálint felhívta a figyelmet:

nem muszáj írásba foglalni a rendelkezést, létezik szóbeli végrendelet is,

ennek azonban sajátos feltételei vannak. Kizárólag életet fenyegető helyzetben lehet megtenni, és ki kell jelenteni, hogy ezt végintézkedésként teszi; ilyenkor is két tanú szükséges.

A szakértő kiemelte: az örökhagyó élete során bármikor visszavonhatja a végrendeletben foglaltakat. „Fontos, hogy ezt ugyanolyan alaki kötöttségek mellett kell megtenni, mint magát a végrendeletet” – hangsúlyozta. Újabb végrendeletet is hozhat, így az előző dokumentumból továbbra is hatályban maradnak azon rendelkezések, melyeket az új rendelkezés nem érint.

Az öröklésről (a törvényes öröklési rendről, a végrendelet érvénytelenségéről és más hasonló témákról bővebben az Adóinfó magazinban hallhatnak.