„Többféle módon foglalkoztathatnak gazdálkodó szervezetek diákokat” – tájékoztatott Kissné Horváth Mariann. Az egyik legelterjedtebb forma az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás, ahol egy foglalkoztatási szerződéssel közvetítik ki a diákokat. A munkaerőt igénybevevő cég ebben az esetben pusztán egy szolgáltatási számlát teljesít, más adminisztratív kötelezettsége nincsen.

A fiatalok munkavégzése tagsági megállapodáson alapul, így nem lesznek biztosítottak, tehát

a számukra kifizetett díjból pusztán a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le.

A 2013-ban bevezetett nyári diákmunkaprogramban „az állam jelentős segítséget nyújt a diákok foglalkoztatására önkormányzatoknak, illetve az önkormányzati feladatokat ellátó intézményeknek” – fejtett ki egy másik lehetőséget a Saldo gazdasági igazgatója. Ebben a programban az állam állja a munkabér, illetve a szociális hozzájárulási adó (szocho) egy részét – tette hozzá. Vagyis a diákok teljes munkaidőben történő foglalkoztatottsága esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, valamint a szocho 75 százalékát az állam megtéríti.

Június 1-jétől a programot kiterjesztették a mezőgazdaság és a vendéglátás területére is.

Míg a diákok számára – a kedvezményes adózás miatt – az iskolaszövetkezeti megoldás a kedvezőbb, a munkáltatók a diákmunkaprogrammal járnak jobban a vissza nem térítendő állami támogatás miatt.

16 és 18 év közötti munkaviszonyban speciális szabályok érvényesek

A Munka törvénykönyve szerint 16 éves kortól lehet valaki munkavállaló, viszont 18 éves korig figyelembe kell venni a jogszabály fiatal munkavállalókra vonatkozó passzusait – hangsúlyozta Kissné Horváth Mariann. „Számukra legfeljebb csak egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni. Négy év fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc a munkaközi szünet, hat órát meghaladóan további munkaközi szünetet kell biztosítani” – tájékoztatott, hozzátéve: e fiatal munkavállalók napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet (ha több helyen dolgoznak, ezeket össze kell számítani), éjszakai munkavégzésre pedig nem lehet őket beosztani.

A diákmunkások is kivehetnek szabadságot, mely a munkaviszony időtartamával arányosan illeti meg őket.

Iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás esetén a szabadság kiadásánál nem a Munka törtvénykönyve az irányadó, hanem a gazdálkodó szervezeteknél munkával eltöltött napok száma alapján jogosult szabadságra a fiatal munkavállaló: 13 munkanap után jár 1 nap szabadság. Tizennyolc éves korig éves szinten 5 plusz szabadnap jár a Munka törvénykönyve szerint. Ha valaki csak nyáron dolgozik, a szabadságkeretet időarányosan csökkenteni kell.