A kedden megjelent interjúban az elnök elmondta, jó lépésnek tartja az Elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetését, és helyesli azt is, hogy a nyáron indul az online számla-adatszolgáltatás. Kiemelte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tervei között szerepel a kisvállalkozói adóbevallások elkészítése is, ami pedig a munkáltatói járulékcsökkentést illeti, a szociális hozzájárulási adó a terveknek megfelelően jövőre 17,5 százalékra mérséklődik, és négy év múlva 11,5 százalékon állhat meg.

Az alacsonyabb adókulcsok kevésbé csábítanak az adóelkerülésre és az adóhivatal innovatív beszedési eszközei, valamint a korábbinál ügyfélbarátabb hozzáállása építi a bizalmat. Így a megfeszített erővel dolgozó, becsületes vállalkozások azt érezhetik, hogy nem kerülnek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Ráadásul a munkaerőpiaci folyamatok, a munkaerőhiány azt idézik elő, hogy egyre kevesebben hajlandóak feketén dolgozni, ezért nő a legális foglalkoztatás.

Hangsúlyozta, segíteni kell a kis- és középvállakozásokat a fejlődésben, és abban, hogy hitelképessé váljanak. Erre eddig két út kínálkozott: az egyik az, hogy megvárjuk, amíg három éven át nyereséget tudnak kimutatni, ekkor folyamodhatnak banki kölcsönért. Ám az általában hárommillió forintos tőkével alakult kft-knek valamint a bt-knek nincs igazán saját vagyonuk, ezért a hitel felvételekor sokszor a "családi ezüst" lesz a fedezet, nemfizetés esetén pedig erre teheti rá a bank a kezét.

"Ez szerintem helytelen irány, mert minden létszükségletet szolgáló eszköz fedezetként való megterhelését életveszélyesnek tartom. Gondoljunk csak a devizahitelezésre, ahol sok cégvezető magánszemélyként vett fel kölcsönt a vállalkozása céljaira. Ezek a gyenge lábakon álló kis cégek dőltek be először a 2008-as válság során, és teljes családok mentek tönkre" - fogalmazott az elnök.

A megoldás a nyugat-európai példa lehet, a kezdő vállalkozásoknak ott sincs vagyonuk, de ha van egy jó ötletük, akkor a bankok vagy más befektetők megfinanszírozzák azt, akár úgy is, hogy megrendelést adnak az induló cégnek.

Domokos László szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az innováció fő terepe a kisvállalkozói szféra. A bank ebben úgy tud segíteni, hogy például a jövőbeni árbevétel terhére nyújt forgóeszköz- vagy megelőlegező kölcsönt az ígéretes kisvállalkozásnak.

Utóbbi tehát az árbevétel bizonyos százalékából fizeti vissza a hitelt, vagyis nem kell a saját vagyonát, egzisztenciáját is kockáztatnia. Ezt sokkal járhatóbb útnak tartja, mint a mai hazai banki gyakorlatot, ahol a pénzintézet ingatlanfedezetet, vagy netán készfizető kezességet követel a vállalkozói kölcsön fejében.

A megyei kamarák is segíthetnének abban, hogy havi néhány ezer forintos bérleti díjért cserébe minden kisvállalkozás jelen lehessen egy internetes értékesítési, kereskedelmi felületen. Ugyanakkor a kamarák, vagy más nonprofit szervezetek az adóhatóság által ellenőrzött könyvelési, illetve adminisztrációs szolgáltatást is nyújthatnának, hiszen a vállalkozók jó része nem tanult számvitelt, nem tud eligazodni ebben a világban, így könnyen válhat adócsalóvá.

Összességében tehát olyan feltételeket kell teremtenie a kormánynak és a bankszektornak, hogy ne vegyék el az emberek kedvét a vállalkozástól - hangsúlyozta.