eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Megtárgyalják a magyarországi multisarcoló adót

Megtárgyalják a magyarországi multisarcoló adót

Az Európai Bíróság ítéletet mond a multik áruházakra kivetett sávos adókról. Eldőlhet, hogy felfüggeszthet-e egy különadót az Európai Bizottság. Eddig nem változtak a piaci súlyok.

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság honlapja szerint október 12-én tárgyalja a magyar kormánynak azt a beadványát, melyben a magyar fél felperesként kifogásolta az Európai Bíróságnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új rendjét, valamint a dohánygyártók egészségégügyi hozzájárulását felfüggesztő döntését - írta a blokkk.com.

2015-re ugyanis olyan rendszert alakított ki a magyar kormány, melyben a nagy multi áruházaknak egy sávos adózási rendben a korábbi egy ezrelékes kulccsal szemben sokkal többet kellet volna befizetniük.

Becslések szerint ennek a többletnek az összege 20 milliárd forint felett járt volna az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Metro, a Peny, a Spar és a Tesco esetében.

Az adóemelés egy sávos rendszerben kizárólag a multi élelmiszeres áruházakat érintette. Az Európai Bizottság azonban 2015 nyarán, még a júliusi befizetési határidő előtt felfüggesztette a törvény végrehajtását. Ugyancsak ez lett a sorsa a dohánygyárak különadójának is.

Az Európai Bíróság honlapja szerint október 12-én meghallgatják a feleket a kérdésben, a magyar kormányt és az Európai Bizottságot, majd ezt követően - néhány hónap múlva - ítéletet is hirdetnek az ügyben. Ennek rendkívüli a súlya, hiszen a magyar kormány kétségbe vonta a Bizottság eljárásának jogosságát.

Ha a bíróság a magyar kormánynak ad igazat, akkor az azt jelenti, hogy a bizottság nem tud hasonló esetekben azonnal beavatkozni a tagállamok döntéseibe

(Lengyelországban is elmeszelte az ottani sávos jellegű kiskereskedelmi különadót). És persze ehhez kapcsolódó kérdés, vajon egyáltalán

kivethető-e olyan sávos adó, ahol gyanús lehet a tagállamok közötti megkülönböztetés.

A Bizottság álláspontja egyébként az, hogy egy, az árbevételre épülő sávos adózási rendben, ahol a multinacionális áruházak megítélése szerint aránytalanul több adót fizetnek, elfogadhatatlan megkülönböztetés a nemzeti és a más tagállamok befektetőivel szemben. Ráadásul az indokolatlan megkülönböztetés mellett (mivel az Uniónak minden tagország egyformán kedves) ez egyidejűleg tiltott állami támogatást is jelent (oly módon, hogy aki hazai vállalkozásként kevesebb adót fizet, az mentesülve egy közteher alól, közvetett módon kap támogatást az államtól).

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×