eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk
Magas István: a mélyebb uniós integráció új adót jelentene

Magas István: a mélyebb uniós integráció új adót jelentene

Németországban a menekültek kezelése, Franciaországban pedig az állami költekezés visszavágása jelenti az egyik fő feladatot - fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének professzora. Magas István szerint fontos, hogy az uniós állampolgárok pontosan lássák, mire fordítják azt az új adónemet, amelyet az EU szedhetne.

A következő évtizedekben is megtarthatja fő erősségeit a német gazdasági struktúra – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magas István.

„A német gazdaság erőssége, hogy nagyon szervezetten, jó ösztönzőrendszerrel, viszonylag békés, a munkaadók és munkavállalók között jól kialakított szervezeti keretekben dolgoznak. Lehet abban bízni, hogy mindez nem változik” - vélekedett a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének professzora.

Hozzátette, hogy a menekültek befogása komoly terhekkel jár. A németek 1,2 millió menekültet fogadtak be, ami rendkívül tételt jelent, és politikai összeütközést okoz.

Magas István arról is beszélt, hogy Franciaországnak eltérő kihívásai vannak.

„Sokkal problémásabb az, amit az állam a saját gazdálkodásáról el kell fogadjon kritikaként. A németek többletet termelnek, míg a franciáknál az állam túl nagy, nem látszik, hogy az állam szolgáltat” - közölte, hozzátéve, hogy Emmanuel Macron elnök átlátta a folyamatokat, és rögtön jelezte, hogy szeretne spórolni.

Magas István szerint a Brexit részleteinek megismerése után

Németországnak és Franciaországnak közösen kell majd válaszolnia a uniós szintű kihívásra.

A francia elnök kedden egy európai szintű adó létrehozását javasolta a pénzügyi tranzakciókra. Erről a professzor úgy vélekedett, hogy a mélyebb uniós integráció egy új adó kivetését jelentené.

Magas István szerint fontos lenne látni, hogy mi mennyi bevételt jelentene a mostanihoz képest, és ennél is

fontosabb, hogy mire használnák a befolyó pénzt.

„Az emberek akkor hajlandók elfogadni egy újabb tehertételt, ha egyetértenek azokkal a célokkal, amelyek miatt ezt kivetik” - vélekedett.

Magas István szerint fontos lenne bemutatni technikailag is, hogy ki mennyit fizetne az új adónemben az EU-nak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×