A tavalyi évhez hasonlóan idén is a válaszadók csaknem 40 százaléka állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt hamis terméket. Közülük minden második megkérdezett (53,9%) ezt többször is megtette, ami a 2016-os adatokhoz viszonyítva (62,5%) 8,6 százalékpontos csökkenést jelent - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös felméréséből.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy a válaszadók csaknem fele (47%) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, ami a tavalyihoz viszonyítva 5, a 2015-ös eredményekhez képest pedig 9 százalékpontos javulást jelent.

Idén már jóval dominánsabb szerepet játszik az ár a fogyasztók végső döntésének meghozatalában:

a válaszadók több mint kétharmada (68,6%) az alacsony ár miatt döntött a hamis termék megvásárlása mellett, ami több mint 15 százalékpontos emelkedés tavaly óta (52%).

A VOLT Fesztivál látogatóival készült felmérés kitért a hamisításból származó gazdasági károk megítélésére is. A válaszadók 60%-a szerint az olcsóbb hamisítványok az eredeti termékek gyártóit károsítják meg a legjobban, 28%-uk pedig úgy véli, hogy a hamisítványoknak a fogyasztókra nézve van a leginkább negatív hatása. A termékekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szereplők kiesnek a megkérdezettek perifériájából, hiszen mindössze 12%-uk gondolta úgy, hogy a társadalom vagy az állam is kárt szenvedhet a hamisítványok megvásárlása által.

„Pozitív fejlemény, hogy idén már csaknem minden második válaszadó azt jelezte, hogy az elmúlt évben nem vásárolt hamis terméket. Ugyanakkor a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a hamis termékek alacsonyabb ára még mindig nagyon vonzó a fiatalok számára. A hatékony megelőzés érdekében kiemelten fontosnak tartjuk a fogyasztói tudatosság növelését, amelyben arra kívánjuk ösztönözni a vásárlókat, hogy az alacsonyabb ár mellett se vásároljanak hamis termékeket, felismerve annak káros következményeit" – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a HENT titkára.

Hozzátette: fel kell hívni a fiatal fogyasztók figyelmét arra, hogy a hamis – ezáltal gyengébb minőségű – árucikkek vásárlása során valójában ők is károsultak lesznek.

Ami a hamis termékhez való hozzáférés csatornáit illeti, a válaszadók közel kétharmada (62%) az internetet, 23%-uk a piacot vagy utcai árusokat, 17%-uk egyéb hazai üzleteket, 16%-uk pedig a külföldi boltokat jelölte meg a hamis árucikk beszerzési helyének.

A kutatás szerint a válaszadókat az esetleges szankciók helyett sokkal inkább a hamis termék minőségének megbízhatatlansága foglalkoztatja; a hamisítványt vásárlóknál ez az arány 66,4%, a nem vásárolóknál pedig 81,5%, ami 13,5 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest (68%).