Az utóbbi években alapjaiban változtak meg a készpénzforgalmi adatok. Fokozatosan teljesen eltűnt a szezonalitás (régebben a karácsonyi megugrást gyors visszarendeződés követte), a mennyiségi értékek pedig újabb és újabb történelmi csúcsokra ugrottak. Az elmúlt hét év alatt több mint megkétszereződött a készpénzmennyiség, és szinte minden hónap újabb rekordot hozott - írja az azenpenzem.hu.

A májusi előzetes adatok szerint a Magyarországon forgalomban levő készpénz mennyisége az előző hónaphoz képest ismét nőtt. A teljes összeg megközelítette a 4730 milliárd forintot. Az MNB honlapján nemrégiben megjelent elemzés szerint a hazai készpénzállomány 2012 óta végbement jelentős bővülése „elsősorban a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedésére vezethető vissza a kamatkörnyezet változása miatt”.

A sok készpénz nemzetgazdasági szinten nagyon drága, és a kormányok emellett azért sem szeretik, mert az a gazdaság „piszkolódását” jelzi. 

Az MNB által a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól készített jelentése is elismerte, hogy egyedülálló az Európai Unióban a készpénztartás magas magyar aránya a pénzeszközökön (a készpénz és a bankbetétek együttesén) belül a hazai háztartásoknál. A kelet-európai, illetve dél-európai országokban magasabb a lakossági készpénzarány, mint a nyugat-európai vagy észak-európai államokban, de a hazai adat még a környező országokéhoz képest is kiugró.

A pénzügyi eszközök állományának egészéhez viszonyítva azonban már egyáltalán nem számít kiemelkedőnek a hazai háztartási készpénzállomány 8 százalékos aránya. Hasonló arányban tartanak készpénzt a lengyel, szlovák, cseh vagy szlovén háztartások is. A magyar GDP-arányos, illetve egy főre jutó készpénzmennyiség is inkább átlagosnak mondható az Európai Unióban, semmint kiemelkedőnek.