124 igen, 55 nem és 5 tartózkodó szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés a 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatát. A dokumentum értelmében a képviselők az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegét mintegy 11 milliárd forinttal megemelték, ám változatlanul hagyták az eredeti tervezetben a GDP 2,4 százalékában meghatározott hiányt.

A módosítás nyomán a jövő évi büdzsé bevételi főösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, kiadási főösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát pedig 1360 milliárd 650,2 millió forintban állapította meg a parlament.

Felháborodott az ellenzék

Az előterjesztés záróvitájában a szocialista Gúr Nándor a korrupció és az igazságtalanság költségvetésének nevezte a jövő évit.

„Nem a munkavállalók érdekeit szolgáló költségvetés, egyes családoknak, a pereputtynak meg a haveroknak a költségvetése” - fogalmazott.

A jobbikos Hegedűs Lorántné szakmaiatlannak nevezte, hogy a parlament a zárszámadási törvény tárgyalása előtt fogadhatja el a jövő évi költségvetést.

„Az átláthatóság, áttekinthetőség, az összehasonlíthatóság, továbbá az ésszerű részletezettség elve sérül jelentős mértékben” - fejtette ki.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt tette szóvá, hogy a kormány semmit nem tesz azért, hogy csökkentse a függőséget a külső forrásoktól, például az uniós pénzektől.

„Továbbra is csak azokat támogatja, akik maguktól is boldogulnának, és azokat terheli, akiknek segítségre lenne szükségük” - vélekedett a politikus.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában ismét a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsétervezetet.

„Jövőre ismét minden magyar ember léphet egyet előre a saját életében, amit az adócsökkentések és a béremelések tesznek lehetővé” - mondta az államtitkár.

Az egységes költségvetési javaslatot rövidesen véleményezi a Költségvetési Tanács, majd a jövő évi büdzsé zárószavazását csütörtökön tartja a Ház.

A változások

A hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében az országvédelmi alapból 20 milliárd forintot átcsoportosítanak a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatába, amely így 140 milliárd forintra nő, míg az országvédelmi alap 95,8 milliárd forintra csökken.

A társaságiadó-bevétel előirányzatot 11,2 milliárd forinttal, 606,9 milliárd forintra növelték, amit az adókulcs 9 százalékosra csökkentésének gazdaságfehérítési hatása indokol. Emellett a kedvező bér- és foglalkoztatási adatok nyomán megnövelték az idei személyijövedelemadó-bevétel előirányzatot 5 milliárd forinttal, 1 908 milliárd forintra. Általános forgalmi adóból (áfa) a korábbinál 13,4 milliárd forinttal kevesebb, 2 528 milliárd forint bevételt vár idén a kormány.

A javaslat szerint az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezheti a Külgazdasági és Külügyminisztérium Beruházás ösztönzési célelőirányzatában a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás összegének megemelését 150 milliárd forintig. Az indoklás szerint a keret emelése a nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások magyarországi megvalósítására - a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében nyújtandó támogatások biztosításához - szükséges.

A javaslat 4,7 milliárd forint többlettámogatást is tartalmazott az önkormányzati fejlesztések számára.

Létrehoztak egy 26,6 milliárd forintos beruházás-előkészítési alapot, amelyből 1,6 milliárd forint a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban szereplő új budapesti jégcsarnok beruházásának előkészítését szolgálja.

Az indoklásban kitértek arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követően döntött az országgyűlés az ingyenes tankönyvellátás 9. évfolyamig való kiterjesztéséről és a tankönyvcsomagok árának módosításáról, így beillesztették a támogatás-igénylési feltételeket a szabályozásba.

Mintegy 10,8 milliárd forint támogatást biztosítottak a Lakitelki Népfőiskola beruházásával összefüggő feladatokra és 2,5 milliárd forintot a "népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatását biztosító" Csoóri Sándor Alap létrehozására és kiadásaira.