A magyar kormány és az Európai Unió is régóta tervezi a nagy nemzetközi internetes cégek, a Google, a Facebook adóelkerülésének megszüntetését, Deutsch Tamás úgy látja,  a folyamat lassan halad, de legalább valami elkezdődött. A tempó egyik oka, hogy vannak olyan uniós tagállamok, amelyeknek a jelenlegi helyzet előnyös. Másrészt valóban nagy cégekről van szó, amelyek a nyilvánosság előtt a szebbik arcukat mutatják, de a zárt ajtók mögött egészen másként viselkednek. 

A magyar kormány lépéseiről a Világgazdaságban a miniszterelnöki biztos úgy nyilatkozott, hogy módosították a reklámadótörvényt, és jogosítványt kapott a magyar adóhatóság arra, hogy adóbecsléssel megállapítsa, a közhitelesnek tekinthető forgalmi adatok alapján mennyi magyarországi reklámadót kellett volna ezeknek a társaságoknak fizetniük, majd ezek után felszólítja őket az elmaradás befizetésére. Ez a felszólítás várhatóan „a címzett ismeretlen” megjegyzéssel érkezik majd vissza az adóhatósághoz, hiszen ezeknek a cégeknek nincs magyarországi adószámuk, telephelyük. Az adóhivatal a jogszabály-módosítás után bírságot tud megállapítani, melyet az Euró­pai Unió tagországaiban bevett

jogsegély-automatizmus szerint az ír hatóságok tudnak behajtani.

Deutsch Tamás szerint az összegnél is fontosabb lehet ennek a megoldásnak a precedensjellege, hiszen ezután egy Magyarországnál nagyobb erejű uniós vagy unión kívüli ország is azt mondhatja: nálunk sem szép, hogy nem fizettek.

Az év második felére kiderül, hogy a reklámadótörvény milyen mértékben váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Emellett vizsgálják azt az amerikai pénzügyi rendszerben működő gyakorlatot, amely szerint az Egyesült Államokban – például egy külföldi cég által nyújtott szolgáltatás vagy áru vásárlása esetén – a vételárat kifizető amerikai vállalkozásnak az amerikai bankja a tranzakció adótartalmát még a szolgáltatási díj vagy a vételár átutalása előtt levonja és befizeti az államnak. A vevő tehát az adóval csökkentett összeget kapja meg. Ugyanezt a logikát lehetne alkalmazni európai szinten is a Google- vagy a Facebook-hirdetésekkor fizetett pénzeknél, hisz ez a folyamat is digitálisan történik, és a megrendelő a pénzt is a saját bankjából utalja egy másik banknál vezetett – nyilvánosan elérhető – számlára. A pénz pedig az adott országban érvényes adó összegét levonva mehet tovább.

Mindeközben az európai szerzői jogi szabályrendszer átalakítása is napirenden van. Azt vizsgálják, hogy a Google-nál, a Facebooknál ingyenesen közzétett tartalom szerzői jogtulajdonosa és az ingyenes közzétevő valamilyenfajta szerzői jog után járó pénzügyi elszámolásban legyenek. Erről Deutsch szerint idén vagy jövőre dönthet az unió.

"Nagyon remélem, hogy az Európai Unió képes lesz ebben a kérdésben végre a sarkára állni, a két internetes óriáscég azon állítása ugyanis, hogy ők nagy, amerikai, versenyképes vállalatok, ti pedig lassú, tohonya európai országok vagytok, és ez a probléma, nem pedig az adóelkerülés, tiszta képtelenség.

A jelenség ugyanis nem versenyképességi kérdés, hanem nettó adóelkerülés"

- mondta Deutsch Tamás.