Persze ez nem választási költségvetés, csak a választás évében végrehajtott költségvetés - írja a Portfolio.

Varga Mihály kedden délután 4 órakor lerántja a leplet a 2018. évi költségvetésről, amikor is átadja a tervezetet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Az már korábban eldőlt, hogy a kormány ezúttal is tartja magát a korábbi évek nem túl szerencsés gyakorlatához és már a tavaszi ülésszakon benyújtja a jövő évi költségvetést és a képviselők már a nyár elején el is fogadják azt. A kormány azzal érvel a korai költségvetés benyújtása mellett, hogy az javítja a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget. Ezt ugyanakkor saját maga cáfolja meg újra és újra, amikor a kőbe nem vésett tervezetet többször is átírja, vagy épp nem írja át, csak ignorálja azt. Ez történt a 2017-es költségvetéssel is tavaly. A parlament ugyanis már a nyáron elfogadta a tervezetet, majd jött az év végi bérmegállapodás, mely számos ponton érintette az idei költségvetést, a kormányt azonban ez nem zavarta és nem módosította a 2017-es büdzsé számait. Azt már tudjuk, hogy ezzel hibát követett el és ezt most - jobb később, mint soha alapon - korrigálja. A 2018-as költségvetés benyújtásával egyidejűleg ugyanis a 2017-es költségvetés módosítására készül, a magyarázat pedig "megdöbbentő": a többéves bérmegállapodás hatásait kívánják átvezetni.

Ezzel tulajdonképpen saját maga állít ki bizonyítványt a költségvetés korai elfogadásáról. Hogyan javítja a kiszámíthatóságot egy olyan tervezet, amit a kormány saját maga hagy figyelmen kívül?

A jövő évi költségvetésről eddig megjelent információk alapján azt is kijelenthetjük, hogy a kormány saját terveit nem veszi komolyan vagy csak rugalmasan értelmezi. A tavalyi konvergencia programban ugyanis 2018-ra 1,7%-os hiánycélt jelölt meg, mostanra ez felkúszott 2,4%-ra (itt jegyezzük meg, hogy a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium abban konzisztens, hogy a 2017-es évre is ezt játszotta el). Ez a hiánycél emelés pedig nem éppen abba az irányba mutat, amit a minisztérium a szavak szintjén kommunikál, miszerint "nem lesz választási költségvetés". Ebből a lépésből is jól látható, hogy a kormány próbálja növelni saját mozgásterét.

A kedvező folyamatok 2018-ra is fennmaradnának elemzők szerint. Egy konjunkturálisan felívelő szakaszban emeli a hiánycélt a kormány. Vagyis egy felívelő növekedési időszakban lazít a gyeplőn, nem készül fel előre a rosszabb időkre.

Erről tudomása is van, hiszen az Európai Bizottság által elvárt egyik, kevésbé számon kérhető kritériumát is figyelmen kívül hagyja és a stabilitási törvény egyik előírását is megsérti a kormány. A strukturális egyenleg ugyanis jövőre sem fog közelíteni a 1,5%-on megállapított középtávú deficitcélhoz. Az indoklás szerint jövőre 2,5% lehet a strukturális deficit, és a törvénysértésre a Költségvetési Tanács is felhívja a figyelmet véleményében, azonban csak annyit kér, hogy a kormány mutassa be, hogy ha nem most, akkor a jövőben mit kíván tenni a középtávú cél (MTO) elérése érdekében.

Lássuk a számokat

A főbb makrogazdasági feltevések:

• Az idei 4,1%-os gazdasági növekedés után 4,3%-kal bővülhet a gazdaság jövőre. Itt a KT is elismeri, hogy a konszenzusnál magasabb növekedéssel kalkulál a tervezet.
• A háztartások fogyasztása ezen belül 4,6%-kal növekedhet.
• A bruttó álló-eszköz felhalmozás 12,9%-kal növekszik, így a beruházási ráta eléri a 20%-ot.
• A foglalkoztatás 1,8%-kal tovább bővül 2018-ban. Ez abból adódik, hogy a versenyszféra foglalkoztatotti létszáma 2,6%-kal nő, míg a közszféra állománya 1,6%-kal mérséklődik.
• A bruttó átlagkereset jövőre 8,8%-kal emelkedhet az NGM várakozása szerint.
• A termelékenység a kormányzati előrejelzés szerint 2,4%-kal javul, az export 6,5%-kal bővül, az import 8,2%-ot ugik.
• 3%-os inflációval tervezett a kormány.

A bevételi és kiadási oldalt meghatározó folyamatok pedig:

• A nemzetgazdasági bruttó keresettömeg jövőre az NGM számításai szerint 10-11%-kal emelkedik, így a szja-előirányzat 9,3%-kal növekedhet.
• A szociális hozzájárulási adóbevétel viszont 0,8%-kal mérséklődik, mivel jövőre további 2 százalékponttal csökken a szochoz-kulcs, ami a hivatalos számítások szerint 220 milliárd forintos adókiesést okoz.
• Jelentősen emelkednek az illetékbevételek az ingatlanforgalom élénkülése következtében.
• A társasági adóbevételek a 2017-es módosított előirányzathoz képest 40%-kal lehetnek alacsonyabbak, mivel egységes lesz a kulcs és kiesik a növekedési adóhitel hatása.
• Az áfa-bevételek 8%-kal, nominálisan 289 milliárd forinttal növekedhetnek a KT-nak átadott költségvetési tervezet szerint, amit három tényezőre alapoz az NGM: fogyasztás bővülése, az árak emelkedése és az önkéntes jogkövetés erősödése.
• Áfacsökkentés jön az internet, az éttermi szolgáltatás és a hal esetében. Az internet szolgáltatás áfakulcsának csökkentése 25 milliárd forintos, a hal áfacsökkentése 4 milliárd forintos kiesést jelent.
• Az ingatlanok bérbeadásából származó bevételre vonatkozó egészségügyi hozzájárulási adót eltörli jövőre a kormány. Ez csupán 2 milliárd forintos bevételkieséssel járhat, azonban a Tanács szerint hozzájárulhat a lépés a tevékenység fehéredéséhez (eddig 1 millió forint felett, de akkor az összes bevételre vonatkozóan lépett életbe a fizetési kötelezettség).
• Folytatódik az otthonteremtési program.
• A tervezet forrásokat rendel a foglalkoztatás bővítése érdekében, ösztönzi a kormány kompetenciafejlesztő és képzési programokkal a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedését.
• Megőrzi a tervezet a nyugdíjak reálértékét, vagyis ezek szerint 3%-os emeléssel számolhatnak a nyugdíjasok.
• Jó hír az idősebb korosztály számára, hogy a KT megállapítása szerint "a nyugdíjasok részesülhetnek a gyorsuló gazdasági növekedés eredményéből is". A tervezett nyugdíjkiadások ugyanis tartalmazzák a GDP növekedése alapján - szabály szerint - számított nyugdíjprémiumot, valamint az új nyugdíj-megállapítások összegének az elmúlt évek dinamikus béremelkedésével összefüggő növekedését. Ezek alapján biztosra vehető, hogy a nyugdíjasok az idei év végén is kapnak prémiumot.
• Folytatódik több életpálya program: a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknál, a járási és megyei kormányhivatalokban és a NAV dolgozóinál. Béremelésben részesülhetnek az egészségügyi ágazat szakdolgozói, valamint az Országos Mentőszolgálat állományában alkalmazottak. Lezárulhat a bírói és ügyészi illetményalap-emelés, illetve a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés.
• Növekednek a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó kiadások.
• A Modern Városok Program beruházásai mellett számos felsőoktatási beruházás, nemzetstratégiai gazdaságfejlesztési támogatás kap helyet jövőre.
• Hazai forrásból valósul meg a közútfejlesztési program, az Irinyi Terv által kiemelt ágazatok fejlesztései, a Beszállítói-fejlesztési program, a nemzeti autóbuszgyártás, az Ipar 4.0 programnak megfelelően az ipar intenzív fejlesztése, egészségügyi, turisztikai és sportberuházások, valamint Pest megyei fejlesztések.
• Lesz fedezet az illegális bevándorlással szembeni fellépésre is.
• Az Országvédelmi Alap biztonsági tartalék összegét 60 milliárd forintra, az általános tartalékot 110 milliárd forintra tervezte a minisztérium.
• Mind a GDP-hez, mind az államháztartási kiadásokhoz viszonyítva nő az egészségügyi és honvédelmi kiadások súlya. Csökkennek a kamatkiadások.