A tapasztalatok szerint főként életkorbeli különbségek vannak a Nagy-Britanniában és a német nyelvterületen dolgozó magyarok között - derül ki a Pénzcentrum összeállításából. Míg előbbi túlnyomó többségben a fiatalok körében népszerűbb, akik zömében diplomások, utóbbi inkább a középkorú, szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők kedvelt célpontja.

A magyarok körében az egyik legnépszerűbb célország Ausztria, nem véletlen, közel is van, sok magyar él ott, de pont emiatt az osztrák munkalehetőségek végesek. Bécs például már nagyon telített, de ahogy távolodunk a magyar határtól, egyre egyszerűbb munkát találni. Az osztrákoknál főként a gyártás, az autóipar, az építőipar, az egészségügy, és a vendéglátás az a terület, ahol magyarként viszonylag könnyű elhelyezkedni.

Átlagosan 1000-1100 eurót (312 forintos árfolyamon számolva 312 000-343 200 forint) lehet keresni 160 órás munkával számolva. Havonta nagyjából 400 eurót (124 800 forint) tudnak megspórolni a kint élők. Nincs egységes minimálbér, a legalacsonyabb kereseti határ ágazatonként eltérő. Évente 25-30 nap fizetett szabadság jár a munkavállalóknak, az év végén pedig féléves munkaviszony után 13., éves munkaviszony után pedig 14. havi fizetést is kapnak. Minden külföldinek ingyenes nyelvi képzés is jár.

Ausztriában nem kötelező a gyereknek óvodába járniuk, ezért nagyon drága az óvoda, az iskolai oktatás viszont ingyenes. Támogatást is kapnak a gyermekesek: a magyar és az osztrák családi pótlék különbözetét kifizeti Ausztria.

Németországban az építőiparban dolgozik a legtöbb magyar, évtizedek óta nagy szükség van a jó szakemberekre, és anyagilag is megbecsülik őket. A második legnépszerűbb az egészségügy. 

A német minimálbér bruttó 8,84 euró (2758 forint), ami havi szinten 176 órás munkával 1496 eurót (466 752 forint) jelent.

Nettóban egy betanított munkás átlagosan 1000-1300 eurót (312 000-415 600 forint) keres, egy szakmunkás (ide tartoznak a vendéglátók is) 1400 eurót (436 800 forint) keres. Ahol a munkáltató biztosítja a szállást, ott általában havi 200-300 eurót kell fizetni érte, és havi szinten nagyjából 400-500 eurót (124 800-156 000 forint) lehet megtakarítani.

Egy 45-50 négyzetméteres lakás rezsivel együtt körülbelül 500 euró (156 000 forint) költséget jelent havi szinten, az étkezést pedig ki lehet hozni 250 euróból. Az óvoda itt sem kötelező, ezért nagyon drága. Az iskola viszont ingyenes, ahogy a tankönyv is.

Svájcban tényleg nagyon jól lehet keresni, majdnem kétszer annyit, mint Németországban. Főként az egészségügyben, az építőiparban és a fémiparban lehet elhelyezkedni külföldiként. A jó nyelvtudás alapkövetelmény, és sajnos a magyaroknak ebben az országban a németekkel is versenyezniük kell, itt ők is bevándorlók, és elég nagy előnnyel indulnak.

Átlagosan 3-4 ezer svájci frankot (292 forintos árfolyamon számolva 876 000-1 168 000 forint) lehet megkeresni havonta, ebből a szállás 500-700 frankot (146 000-204 400 forint) visz el, ha viszont albérletet vesz ki az ember, az 1300-1400 frankba (379 600-408 800 forint) kerül. Drága a megélhetés, például egy kiló kenyér 2,5 frank (730 forint), és nagyon drága a hús is. De még így is nagyon jól meg lehet élni Svájcban.

Hollandia a kakukktojás, itt ugyanis a német és az angol nyelvtudással is lehet boldogulni (de valamelyiket jól kell beszélni). Külföldiként a fém-, az autó-, és az építőiparban lehet legkönnyebben elhelyezkedni.

Itt is heti fizetési rendszer van, csakúgy, mint Nagy-Britanniában. Általában 350-475 eurót lehet keresni hetente, ami havi szinten 1500-2000 eurót jelent. Furcsaság, hogy itt nem a munkáltató vonja le a bérből a tb-t, hanem a munkavállalónak kell befizetnie maga után.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!