2012 áprilisától léphettek be a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők az árfolyamgátba, amelynek az volt a lényege, hogy rögzített árfolyamon (svájci frank esetében 180 forinton) lehetett fizetni az aktuális törlesztőrészletet, jóval alacsonyabban a piaci árfolyamnál. A rögzített árfolyam feletti tőketörlesztés az úgynevezett gyűjtőszámlára került, és a törlesztését öt év elmúltával kell megkezdeni. A rögzített árfolyam feletti kamattörlesztést viszont a hitelintézet és az állam fele-fele arányban elengedte.

Összesen több mint 170 ezer adós élt az árfolyamrögzítés lehetőségével, ami a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők jóval több mint harmadát jelentette. A legtöbben 2012 folyamán, vagyis öt évvel ezelőtt léptek be, náluk

idén fog véget érni a "kegyelmi időszak"

- figyelmeztet a portfolio.hu.

Az árfolyamgátasokat is érintették azonban a 2015-ös elszámolások, eltűnt a gyűjtőszámla-tartozások 92%-a, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85%-a, de nem szűnt meg a törlesztőrészlet rögzítése. Az elméleti (magasabb) és a gyakorlati (alacsonyabb) törlesztőrészlet közötti különbözetet hozzáírták a bankok az ügyfél tőketartozásához. Lényegében ennek a többletnek a törlesztését kell megkezdeni a következő hónapokban - mindenkinek akkor, amikor az árfolyamgát eredeti, ötéves időszaka lejár. Mindez tehát azokat is érinti, akiknek időközben eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk.

Az elmúlt két évben bárki kérhette, hogy szüntesse meg a bankja a törlesztőrészlet mesterségesen alacsonyan tartását, de kevesen éltek ezzel. Kétféle sors várhat tehát az érintettekre akkor, amikor lejár az árfolyamgát 5 éves időszaka:

• legfeljebb 15%-kal megnő a törlesztőrészlet,
• ha ez nem elég az időközben felhalmozódó tőke törlesztésére, akkor a futamidő is megnő, legfeljebb az adós 75. életévének betöltéséig.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!