0 °C
Lesz idén devizakötvény-kibocsátás?
Tervezünk ilyet a tavaly elfogadott 2017-re vonatkozó államadósság-finanszírozási terv szerint. Egymilliárd eurót jelöltünk meg, hogy ebben az értékben lehet idén devizakötvényt kibocsátani.
Szerintem nem volna érdemes magunkat bekorlátozni, vagy megkötni a saját kezünket.
Hiszen ha a piaci lehetőségek kedvezővé teszik egy ilyen kötvény kibocsátását, akkor nyilván ezt érdemes megtenni.
Ha úgy látjuk, hogy a hozamkörnyezet kedvezőtlen irányba mozdult el, akkor szerintem vagy kisebb összeggel vagy egyáltalán nem kell devizakötvényt kibocsátani.
Azt hiszem, hogy ebben az évben is azért vannak olyan beruházásaink, fejlesztési programjaink, amelyekhez
mindenképpen szükség lenne egy ilyen kötvénykibocsátásra.
A munkatársaim az Államadósság Kezelő Központban folyamatosan figyelik a piac változását, és adott időben hozunk majd döntést ebben a kérdésben.
Meddig lehet ezzel várni? Az első negyedévben még megvalósulhat, vagy többet kell várni ahhoz várni, hogy lássák, ez egy jó lépés lenne?
Nem vagyunk határidőhöz kötve. Magyarország rendkívül kedvező finanszírozási helyzetben van, hiszen az elmúlt évben is komolyabb devizakötvény-kibocsátás nélkül finanszíroztuk az államadósságunkat.
Ebben az évben is adott egy kedvező forintpiaci helyzet, a belső piacról is lehet az adósságunkat megújítani. De nem lenne okos dolog, ha lefognánk a saját kezünket akkor, ha egy kedvező külpiaci devizakötvény értékesítésre nyílik majd lehetőség.
Szintén nagy tétel az, ami az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolatokból fakad. Pár hete új elnöke van az Egyesült Államoknak, akinek a retorikájától nem állna messze, ha itt változások lennének. Mi várható a szabadkereskedelmi egyezség kapcsán?
Változik a világ. Korábban mindenki attól volt megijedve, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás Amerika és az Európai Unió között Amerika számára kedvező lesz, Európa számára pedig hátrányos. Most az amerikai elnök intézkedése azt mutatja, hogy ez Amerikában sem tűnik így.
Az Egyesült Államoknak is lehetnek olyan érdekei, amely alapján egy ilyen kereskedelmi megállapodás megkötése nem célszerű.
Azt hiszem, hogy az amerikai adminisztráció változása egy alapvetően új szemléletet fog hozni a kereskedelmi-gazdasági megállapodásokban is. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a bilaterális megállapodások, amelyek két ország között jönnek létre. Talán egy kicsit kisebb szerepük lesz azoknak a multilaterális megállapodásoknak, amelyek országcsoportokat vagy szövetségeket vonnak be ebbe a döntésbe.
Azt hiszem, hogy nekünk érdekünk az Egyesült Államokkal való jó kereskedelmi kapcsolat. Az elmúlt években dinamikusan nőtt a magyar export Amerika irányába, az amerikai cégek komoly potenciált képviselnek a magyar gazdaságon belül. Tehát mi arra törekszünk, hogy akár lesz ilyen szabadkereskedelmi megállapodás, akár nem – most úgy tűnik, hogy inkább nem lesz –,
a magyar-egyesült államokbeli kapcsolatok maradjanak élénkek
és ezek a jövőben még szélesedni is tudjanak.
Mindezek fényében lehet-e arra számítani, hogy a Magyarországon több tízezer embert foglalkoztató amerikai cégek az amerikai retorika fényében esetleg csökkentik az itteni jelenlétüket, vagy esetleg kivonulnak?
Nem tartok ettől. Az amerikai cégek többször elmondták, hogy jól érzik magukat Magyarországon, a magyar befektetéseiket gyümölcsözőnek és eredményesnek tekintik. Ebből a szempontból az elmúlt hónapokban meghozott amerikai céges döntések mind azt tudták aláhúzni, hogy az itt működő amerikai cégek nem gondolkodnak abban, hogy Magyarországról kivonuljanak.
Abban is bízom, hogy a beszállítói programok kiszélesítésében a következő partner, akivel meg tudunk állapodni, majd egy amerikai vállalat lesz. Az előzetes megbeszélések alapján erre nagyon jó esély van. Márpedig amelyik amerikai cég arra készül, hogy a beszállítói programunkban vegyen részt, az egyáltalán nem abban gondolkozik, hogy hátat fordítson a magyar gazdaságnak.
Egy olyan cégről van szó, ami még nincs jelen az országban?
Nem, egy olyan cégről van szó, amelyik már elég régóta van jelen Magyarországon. Sőt, a rendszerváltozás után az elsők között volt, amelyik Magyarországon működő befektetést létesített. A General Electric régi jó stratégiai partnere a magyar kormánynak. Most arra készülünk, hogy egy beszállítói programot hozunk létre velük közösen.
