Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
327.01
bux:
145488.09
2026. november 11. szerda Márton

A magyarok harmada gondol előre a nyugdíjas korára

Bár a magyar felnőttkorú lakosság mintegy 40 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, csak 18 százaléknak van kifejezetten nyugdíj célú megtakarítása - mondta a GFK ügyfélkapcsolati menedzsere. Ertl András hozzátette: az aktív háztartásokban mintegy kétszerese a havi jövedelem a nyugdíjas háztartásokhoz képest.

A magyarok harmada biztos benne, hogy a nyugdíja mellett más jövedelemforrása is lesz idős korában. Erre szükségük is lehet, hiszen az OTP öngondoskodási Index eredményei szerint a mai aktív korú lakosság arra számít, hogy a nyugdíjából nem fog tudni megélni. Az OTP Nyugdíjpénztár sajtóeseményén azonban kiderült, nem mindegy, hogy ez a bevétel időskori munkából, vagy megtakarításokból származik majd.

A lakosság mindössze három százaléka gondolja úgy, hogy biztosan meg fog tudni élni időskori nyugdíjából. Még szomorúbb a helyzet, ha arról kérdezzük őket, hogy jövedelmük hány százalékából tudnának megélni, és ehhez képest mire számítanak nyugdíjas éveikben. Az eredményekből ugyanis kiderült, hogy 77 százalékból tudnának megélni ugyanakkor az összeg 66%-ára számítanak. Vagyis a lakosság jelentős része szerint a nyugdíj a nem lesz elég a megélhetéshez.

„Felméréseink bizonyítják, hogy a legtöbben felismerték már, hogy a jövőben kizárólag a nyugdíjuk nem lesz elegendő az időskori anyagi biztonság megteremtéséhez. Azt is látjuk azonban, hogy sokan rossz helyen keresik erre a megoldást. A lakosság 64 százaléka például úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a ma ismert békés nyugdíjas évek eltűnnek, és az emberek jelentős része élete utolsó időszakát is munkával töltheti” hívta fel a figyelmet NagyCsaba ügyvezető igazgató. „Mi az OTP Nyugdíjpénztárnál ugyanakkor hiszünk abban, hogy ügyfeleink tudatos és folyamatos megtakarításokkal gondoskodhatnak arról, hogy nyugdíjas korukban azt csinálják, amihez kedvük van. Hiszen ha egy ma 35 éves fiatal nyugdíjas koráig havi 5 000 forintot félretesz, akkor a mai átlagnyugdíj 25 százalékával növelheti időskori bevételeit- fűzte hozzá az ügyvezető igazgató.

Az aktív korú lakosság megtakarítási szokásai kapcsán Ertl András a GfK Hungária ügyfélkapcsolati menedzsere elmondta: „Sajnos a magyar fogyasztók pénzügyi ismereteivel nem igazán lehet dicsekedni, nemzetközi összehasonlításban azonban mégsem kell szégyenkeznünk, jellemzően másutt sem tájékozottabbak az emberek e téren. Abban különbözünk viszont – már akár pár régiós országtól is – hogy kisebb a megtakarítók aránya, tízből mindössze négy 15 és 69 év közötti magyarnak van akármilyen megtakarítása. A GfK Financial Intelligence rendszeres mérése alapján jelenleg a harmincas éveikben járó megtakarítóknak is mindössze 38 százaléka gondol a nyugdíjas korra, tehát minden ötödik-hatodik ember a korcsoportból. A nyugdíjhoz közeledő ötvenes korosztályon már jobban látszik az igyekezet, majdnem minden negyedik áldoz a gondtalan időskori évek érdekében. Sosem késő elkezdeni, de ha magasabb szinten lenne a pénzügyi ismeretek terén a lakosság, többen felismernék, hogy 5 százalékos hozam mellett egy befektetés 10 év alatt 1,6-szorosára hízik, 30 év alatt viszont 4,3-szorosára. Érdemes tehát időben megtenni az első lépést.”

A 218 600 pénztári taggal rendelkező OTP Nyugdíjpénztár ezért a következő hónapokban egy rendhagyó kampány során arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy az élethosszig tartó munka helyett inkább a megtakarításokat válasszák. Így nyugdíjas korukban azzal foglalkozhatnak, amivel szeretnének, kiránduljanak, utazzanak, vagy éppen unokáikkal töltsék az időt.

„Mi, az OTP Nyugdíjpénztárnál a kiszámítható hozamok, és a stabil, átlátható és kiszámítható megtakarítási lehetőségek biztosításával szeretnénk hozzájárulni a nyugdíjaskor „megmentéséhez”. Munkánkat igazolja, hogy stabilan őrizzük piacvezető pozíciónkat, mind a pénztári vagyont, mind pedig a taglétszámot illetően”- tette hozzá Nagy Csaba.

Az OTP Nyugdíjpénztárhoz 2016-ban 7000 új tag csatlakozott, ami 17%-os emelkedés a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ugyanebben az időszakban az egy főre eső vagyon 3,3 százalékkal, 890 000 forintról 920 000-re emelkedett, a pénztár által kezelt vagyon összege pedig idén júniusban átlépte a 200 milliárd forintos értéket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben? Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben? Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Három hónappal azután, hogy migránsok tömegei érkeztek Marokkóból a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába, Marokkó igyekszik bizonyítani, hogy megbízható partnere az Európai Uniónak – erről ír a Migrációkutató Intézet Fókuszpont című elemzése. Ennek részleteiről Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt az InfoRádióban.

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Új front nyílt a felsőoktatásban: kiberharcra készíti fel hallgatóit az Óbudai Egyetem

Új front nyílt a felsőoktatásban: kiberharcra készíti fel hallgatóit az Óbudai Egyetem

A kiberbiztonság korántsem csak informatikai kérdés, komoly üzleti, szabályozási és társadalmi kockázatot is jelent A vállalatoknak egyre több előírásnak kell megfelelniük, miközben a támadási módszerek gyorsan változnak, és a mesterséges intelligencia a támadói és a védekező oldalon is megjelenik. Rajnai Zoltánnal, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettesével, a Biztonságtudományi Doktori Iskola vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet ilyen környezetben kiberbiztonsági szakembereket képezni, milyen szerepet kap a gyakorlat és az AI az oktatásban, és miért válik a digitális biztonságtudatosság alapkompetenciává.A cikk megjelenését az Óbudai Egyetem támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×