Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ezt a tárca hétfői, budapesti háttértájékoztatóján mondta az MTI kérdésére, hozzátéve: "nem tudjuk tartani az ütemtervet".

Utalt arra, hogy a korábbi, az Erste Bankkal és az EBRD-vel kötött megállapodás továbbra is érvényes, amely szerint a magyar állam 15 százalékos tulajdonrészt szeretne birtokolni azt Erstében.

Az eredeti határidő, azaz június 30. már nem tartható ennek megvalósítására, az állam tulajdonszerzése várhatóan az őszre tolódik - fűzte hozzá.

Orbán Gábor szerint a csúszásnak több oka is van, például az állam képviselői a tervekhez képest később jutottak be az adatszobába, illetve az, hogy az Erstének folyamatban van a Citibankkal egy tárgyalássorozata. A csúszás bizonyos értelemben kedvező is, mert így látni lehet, hogy a deviza alapú hitelek forintosítása hogyan hatott a Erste eredményességére - tette hozzá.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára elmondta: az Országgyűlés kedden szavaz a 2016-os költségvetés elfogadásáról, miután a Költségvetési Tanács nem emelt vétót a törvényjavaslattal szemben.

Az eredeti törvényjavaslathoz képest nem változott jelentősen a javaslat, viszont az országvédelmi alap 100 milliárd forintos keretét 70 milliárd forintra csökkentette a parlament. A 30 milliárd forintos csökkentésből fedezik a bankadó-kedvezmény 10 milliárd forintját, illetve a költségvetési vita során felmerült többletkiadásokat, így azt a 12 milliárd forintos összeget, amit a hazai kis- és középvállalkozások támogatására szánnak majd.

Orbán Gábor szerint a bankok vélhetően nem tudják majd 2016-ban kihasználni a teljes, jövő évre nekik szánt tízmilliárd forintos adókedvezményt, erre inkább a következő években kerülhet sor. Az adókedvezményt a bankok a hitelállomány növekedése alapján tudják igénybe venni, ez inkább egy későbbi ösztönző eszköz lesz számukra - mondta.

Az államtitkár kifejtette: 2016-ban jelentős összegű, 5,5 milliárd euró hitel és kötvény jár le, ezért lehet, hogy újra devizakötvényt bocsát ki a magyar állam.

Kiemelte: a devizakötvény kibocsátása azonban csak egy lehetőség. Ha esetleg megvalósul, akkor az Államadósság Kezelő Központ valószínűleg déli és keleti piacokat céloz meg, nem a klasszikus dollár és euró relációban gondolkodik az NGM sem - mondta, hozzátéve, a cél az marad, hogy az államadósságon belül tovább csökkenjen a devizaadósság aránya.