Az egész Európai Uniót tekintve a GDP-arányos államadósság 86,8 százalékon, míg az euróövezetben 91,19 százalékon állt tavaly év végén, azaz 1,3 százalékponttal, illetve 1,0 százalékponttal magasabban mint 2013 végén.

Az euróövezeti tagság eléréséhez szükséges konvergenciakritériumok értelmében a bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. Ennek a feltételnek a tavalyi év végén csak 12 ország felelt meg: Finnország (59,3), Szlovákia (53,6), Lengyelország (50,1), Dánia (45,2), Svédország (43,9), Csehország (42,6), Litvánia (40,9), Lettország (40,0), Románia (39,8), Bulgária (27,6), Luxembourg (23,6) és Észtország (10,6).

A GDP-arányos államadósság Görögországban volt a legmagasabb, 177,1 százalékkal. Olaszország (132,1) került a második helyre, a harmadik pedig Portugália (130,2) lett, de 100 százalék felett áll ez a mutató Írország (109,7), Ciprus (107,5) és Belgium (106,5) esetében is. A magyarországi 76,9 százaléknál magasabb GDP-arányos államadóssági mutatója van Spanyolországnak (97,7), Franciaországnak (95,0), Nagy-Britanniának (89,4), Horvátországnak (85,0), Ausztriának (84,5) és Szlovéniának (80,9). Ezeken az országokon kívül nem felel meg a 60 százalékos kritériumnak Németország (74,7), Hollandia (68,8) és Málta (68,0) sem.

Tavaly 20 uniós tagállamban emelkedett a GDP-arányos államadósság: a legnagyobb mértékben Szlovéniában (10,6 százalékponttal), amelyet sorrendben Bulgária (9,3), Spanyolország (5,6), Ciprus (5,3) és Svédország (5,2) követ. Csökkent viszont Írországban (13,5 százalékponttal), Lengyelországban (5,6), Németországban és Csehországban (2,4), Máltán (1,2), Szlovákiában (1,0), Luxembourgban és Magyarországon (0,4).

Az államadósságot alapvetően hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal finanszírozták a legtöbb EU-tagállamban, kivéve Észtországot, Görögországot és Ciprust, ahol 87,77, illetve 65 százalék volt a hitelek aránya. Viszonylag magas a hitelek aránya Portugáliában (44 százalék), Luxembourgban (41 százalék), Lettországban (39 százalék) és Bulgáriában (37 százalék) is.

Az államadósságból a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya az unióban 80,5 százalék, az euróövezetben 78,8 százalék. Tagállamokra bontva Málta esetében a legmagasabb, 92 százalékkal. Máltát Csehország és Nagy-Britannia (89), Szlovénia és Szlovákia (87), Magyarország (86), Franciaország és Olaszország (84) követi.

Jelentős különbségek figyelhetők meg az unióban az államadósság tulajdonosi összetételét illetően. A nem rezidens szektor aránya Finnországban 81 százalék, Lettországban 80, Ausztriában 76, Litvániában 73, Szlovéniában 71 és Portugáliában 70. A rezidens pénzügyi szektor aránya a legnagyobb Luxemburgban, ahol eléri a 98 százalékot, Romániában 74, Csehországban 63, míg Horvátországban 59 százalék volt.

Magyarország esetében az államadósság 54,5 százalékát birtokolják nem rezidens befektetők, 33,8 százalékát a rezidens pénzügyi, 11,8 százalékát pedig a rezidens nem pénzügyi szektor.