Az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul, 0,05 százalékon hagyta irányadó kamatát szerdai kamatdöntő ülésén.

A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.

Az EKB 2014. szeptember 4-én csökkentette 0,15 százalékról 0,05 százalékra az irányadó kamatot, azóta nem változtatott rajta.

A bejelentést követő monetáris politikai tájékoztatón és gazdasági helyzetértékelésen Mario Draghi az eszközvásárlási program módosítására vonatkozó piaci találgatásokat eloszlatva leszögezte, hogy a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlások jól haladnak és a terveknek megfelelően 2016 szeptemberéig fognak tartani. Addig azonban mindenképpen, "amíg meg nem győződünk róla, hogy az inflációs környezet céljainknak megfelelően alakul" - szögezte le.

Kifejtette, az EKB monetáris döntéshozó testülete elkötelezett monetáris stratégiája véghezvitele mellett és ebben elsősorban a fogyasztói árindex alakulására összpontosít, miközben igyekszik figyelmen kívül hagyni az átmenetinek tekintett fluktuációk hatását.

Mario Draghi tájékoztatójában kijelentette, hogy az EKB monetáris intézkedései nagyban hozzájárultak az euróövezeti pénzügyi kondíciók javulásához, az inflációs várakozások emelkedéséhez, valamint a kedvezőbb lakossági és vállalati hitelfeltételek kialakulásához. Mindezek együttes hatása a gazdaságon végiggyűrűzve nagyban hozzájárult a növekedés beindulásához - mondta. A monetáris politikai eszközök alkalmazása megadta a gazdaságnak a növekedés beindulásához szükséges lökést és hozzájárult a fellendülés alapjainak a kiszélesedéséhez - állapította meg.

Az infláció az elkövetkező hónapokban még alacsony lesz - jelezte a tájékoztatón az EKB elnöke, de az év vége felé emelkedésnek indul. Az EKB monetáris tanácsa továbbra is szoros figyelemmel követi majd az árak alakulását befolyásoló kockázati tényezőket - tette hozzá.

Az EKB a növekedési kilátások függvényében javította euróövezeti inflációs előrejelzését: az idén eszerint a márciusi 0,0 százalékos előrejelzéssel szemben 0,3 százalékos lesz, jövőre és 2017-ben pedig a márciusi előrejelzéssel megegyező 1,5, illetve 1,8 százalék.

Az EKB prognózisa szerint az euróövezeti GDP-növekedés az idén és jövőre a márciusi előrejelzéssel megegyező 1,5, illetve 1,9 százalék lesz, 2017-ben pedig 2,0 százalék, kissé alacsonyabb a márciusban jelzett 2,1 százaléknál.

Mario Draghi beszámolójában megállapította, hogy az euróövezeti gazdasági növekedés kockázatai változatlanul mérsékeltnek tekinthetőek, az EKB intézkedéseinek köszönhetően azonban kiegyensúlyozottabbá váltak. A növekedési potenciált továbbra is nagyban korlátozza a költségvetési kiigazítások szükségessége - jegyezte meg.

Az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy számos országban a intenzívebb szerkezeti és munkaerő piaci reformokat kell végrehajtani, az üzleti környezetet és a versenyképességet javító gazdaságpolitikai intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a laza monetáris politikai környezetben kialakulhassanak a tartós növekedés alapjai.