Magyarország azt szeretné, ha az EU és az Európai Bizottság "tiszta vizet öntene a pohárba", és világossá tenné, milyen irányokat kész támogatni Közép-Európa energiabiztonságának javítása érdekében. Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben közölte, mindenekelőtt erről a kérdésről kíván tárgyalni kedden Maros Sefcovic, Energia Unióért felelős bizottsági alelnökkel.

"A Déli Áramlat után jó lenne világos jelzést kapni, hogy mire, milyen irányba fordítsuk energiáinkat, a pénzünket és a kapacitásainkat. Ez nem csak közép-európai, hanem európai felelősség is" - tette hozzá a BruxInfo kérdésére válaszolva a magyar diplomácia irányítója.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy a magyar energiaellátás szempontjából az a kulcs, hogy lehetőleg minél több útvonalon és minél több forrásból jusson el hozzánk a földgáz. Elismerte, hogy a Moszkva által visszavont Déli Áramlat gázvezeték új forrást nem, csupán új útvonalat jelentett volna. Ugyanakkor ez volt az egyetlen olyan projekt, amelynek belátható időn belül esélye lett volna a megvalósulásra. "Az összes többi projekt elméleti lehetőség" - vélekedett.

A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy az energiaellátás javítására több elvi lehetőség is van, az azeri gáztól és a török gázútvonaltól kezdve a horvátországi LNG-terminál megépítésén át a földgáz kétirányú gázáramlásának megteremtéséig Horvátország, illetve Románia és hazánk között. A kormány tehát arra vár iránymutatást az EU-tól, hogy ezen opciók közül melyiket és milyen sorrendiségben tudja, kívánja támogatni.

Szijjártó kérdésre válaszolva elismerte, hogy a magyar-szlovák gázösszekötő tesztfázisa nagyon elhúzódott, és abbéli reményének adott hangot, hogy a próbaszakasz gyorsan befejeződik, és a felek átadhatják a kereskedelmi forgalomnak a gázösszekötőt, amelyen keresztül először érkezhet Északról (elsősorban Norvégiából) hazánkba földgáz.

A magyar diplomácia irányítója a BruxInfo kérdésére közölte, hogy "célegyenesbe fordult a Putyin elnök budapesti munkalátogatásáról folyó egyeztetés", és amint lesz egyeztetett időpont, azt be fogja jelenteni.

A magyar sajtóban már korábban megjelent, hogy Vlagyimir Putyin márciusban utazik nagy küldöttség élén munkalátogatásra a magyar fővárosba. Nevük mellőzését kérő, jól tájékozott források lapunknak azt mondták, hogy az oroszok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a budapesti látogatásnak, amely az első legfelsőbb szintű találkozó lesz Putyin és egy európai vezető között, amióta az orosz elnök december végén lefújta a Déli Áramlat gázvezeték-projektet, és bejelentette, hogy a Gazprom helyette Ukrajna megkerülésével Törökországon keresztül kívánja eljuttatni a földgázt az EU határáig (praktikusan a török-görög határig).

Putyin bejelentését a múlt héten Alekszej Miller, a Gazprom elnök-vezérigazgatója is megismételte.

Forrásaink szerint Budapest szerepét az orosz vezetés szemében felértékeli, hogy a Kreml teljesen leírta az EU-ban sokáig megbízható szövetségesének tekintett Bulgáriát.

Magyarország ugyanakkor ugyanezen források szerint más miatt is érdekes lehet Moszkva számára. 2015 végén jár le ugyanis az orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződés, amelynek esetleges megújításáról idén kellene megállapodniuk a feleknek. Ha lesz ilyen szerződés, abban annak is szerepelnie kell, hogy milyen csövön és hol érkezik meg Magyarországra a megállapodásban rögzített gázmennyiség.

Ez az "érkezési hely" (angolul delivery point) a jelenlegi szerződésben (és nyilván még minimum 2019-ig) a szlovák-magyar határ, de ha Moszkva tényleg komolyan gondolja azt, hogy Ukrajnából 2019-ig a török útvonalra tereli át a földgázt, akkor ezt az új szerződésben is jelezni kellene. Vagyis - mutatnak rá a nevük mellőzését kérő szakértők - Magyarország lehet ilyen értelemben az orosz útvonalváltási szándék első tesztje.

Az Európai Bizottság ugyanakkor már szóvivője útján jelezte, hogy jogi és szabályozói szempontból is megvizsgálja a tervezett orosz útvonalváltást, egyúttal pedig emlékeztette a Gazpromot az európai megrendelőkkel szemben fennálló szerződéses kötelezettségei maradéktalan teljesítésének fontosságára. Vagyis nem kizárt, hogy az Európai Bizottságnak és az EU-nak is beleszólása lesz az ügybe.

A Putyin-vizit másik kulcstémája általános várakozások szerint a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése, amelyre a Roszatom nyerte el a megbízást és Oroszország a tervek szerint 10 milliárd eurós hitelt nyújt a projekt megvalósításához.