Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a hamarosan a parlament elé kerülő vadászati törvény módosításának fontos eleme lesz a vadkár elleni védekezés, illetve annak kezelése.

Kifejtette, Magyarország évtizedek óta vadászati nagyhatalomnak számít a természeti adottságai és a jól szervezett szolgáltatásainak köszönhetően.

A hobbi és hivatásos vadászok száma mintegy 60 ezerre tehető, a vadászati ágazat éves árbevétele közel 20 milliárd forint.

Az országban mintegy 140 vadászatra jogosult gazdálkodik átlagosan 6,5 ezer hektáros vadászterületen, akik 3300 hivatásos vadászt alkalmaznak. A területek többségén a földtulajdonosok haszonbérbe adják a vadászati jogukat, egynegyedén pedig maguk vadásznak.

Az elnöke elmondta, a vadállomány nemzeti kincs, de ez a természeti erőforrás csak szakszerű gazdálkodással őrizhető meg. Hozzátette, az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett a vadkár mértéke, és a vaddal való gépjármű-ütközések száma is. Komoly problémát jelent a vaddisznók számának robbanásszerű emelkedése. A növekvő feszültség kezelésére a szaktárca szakembereket bízott meg az állatállomány csökkentésével kapcsolatos javaslat kidolgozására - fejtette ki.

Szabó Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti és vadgazdálkodási főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a vadászoknak az egymás mellett élés jegyében igazodnia kell a csaknem 3 millió föld és erdőgazdálkodó érdekeihez, valamint ahhoz, hogy a közutakon közel 3 millió gépjármű közlekedik. Hangsúlyozta, a vadgazdálkodás legfontosabb feladata a vadállomány környezettel való összhangjának megteremtése, ami csak jogilag és gazdaságilag szabályozott vadászati tevékenységgel érhető el.

A nagyvadgazdálkodás feladata az állatok egyedsűrűségének csökkentése olyan szintre, ami a lakossági és gazdálkodási konfliktusokat minimalizálja, egyfajta egyensúlyi helyzetre törekedve. A vadkárok megelőzéséért és csökkentéséért a legtöbbet a vadászok tehetnek - mondta a szakember.

Csányi Sándor a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója a vadállomány alakulásáról szólva arról tájékoztatta a konferencia hallgatóságát, hogy míg a 60-as években 21,5 ezer nagyvadat ejtettek el az országban évente, az elmúlt években már majdnem 300 ezret.

A vadkár éves mértéke a sokszorosára nőtt, az elmúlt években 2,1-2,5 milliárd forint körül mozgott. A szakember szerint a jövő útja a nagyvadállomány csökkentése és nem csak a lelövések számának növelésével, hanem egyebek között a nőivarú egyedek alaptalan védelmének megszüntetésével.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy vadgazdálkodás szempontjából "történelmi pillanatnak számít a jelenlegi", amikor három szakmai alaptörvény - a vadászati, az erdő- és a természetvédelmi törvény - módosítása is hamarosan a parlament elé kerül. Itt a lehetőség, hogy mind a mezőgazdasági vadkár, mind pedig a vad által okozott egyéb kár kezelésének jogi szabályozása korrektebbé váljon - fogalmazott.

A vadkárbecslésben és rendezésében "áldatlan állapotok uralkodnak" - hangzott el a konferencián többször is. A vadászkamara szakértőket bízott meg a vadkár-protokollok kidolgozásával és tisztázandónak tartja azt is, ki lehet vadkárszakértő.