A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja azért tartja negatívnak a törvényt, mivel becslései szerint a jogszabályból eredő intézkedések több mint kétszer nagyobb veszteséget rónak a magyar bankrendszerre a cég által eddig vártnál.

A Moody's közölte: saját becslései alapján a magyarországi bankokra akár 2,6 milliárd euró kompenzációs teher is hárulhat, ha a pénzintézetek a bíróságokon nem tudják igazolni, hogy hitelszerződéseik kellően átlátható módon ismertették az egyoldalú kamatmódosítások feltételeit.

A hitelminősítő számításai szerint egy ilyen összegű visszatérítés a rendszerszintű teljes sajáttőke-állomány 28,3 százalékának felelne meg, és a bankrendszer tőkemegfelelési rátáját 12,5 százalékra csökkentené a 2013 végén mért 17,4 százalékról.

A Moody's várakozása szerint az általa minősítésekkel ellátott magyar bankok közül - a lakossági kinnlevőség-állománynak az egyes bankok teljes hitelportfolióján belüli aránya alapján - az FHB, az Erste Bank Hungary, a K&H Bank és - jórészt az OTP Jelzálogbank kinnlevőségei miatt - az OTP Bank számíthat a legnagyobb összegű kártérítési kötelezettségre.

A cég közölte: becslései azt jelzik, hogy az új törvényből eredő potenciális veszteségek jelentősen meghaladhatják azt az 1 milliárd eurós veszteséget, amellyel a magyar bankrendszer a devizaalapú ingatlanhitelek 2011-ben lehetővé tett kedvezményes árfolyamú előtörlesztése miatt szembesült.

A Moody's elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a magyar bankszektor jelenlegi tőkehelyzete is erősebb az akkorinál, 2011-ben ugyanis a rendszerszintű tőkemegfelelési ráta 12,7 százalék volt. Így a hitelminősítő által a mostani intézkedésektől várt potenciális veszteségek jórészt csak az akkori szintig csökkentenék ezt a tőkemutatót.

A Moody's szerint a háztartások devizahitel-terheinek enyhítésére az elmúlt négy évben hozott kormányzati intézkedések nem fékezték meg a bankok lakossági hitelportfolióinak romlási folyamatát. A nem teljesítő lakossági kinnlevőség-állomány a cég adatai alapján az idei első negyedév végén csaknem 24 százalék volt a devizaalapú hitelek esetében és 12 százalék a forinthitel-portfoliókban.

Mindazonáltal az adósok törlesztési képessége és fegyelme fokozatosan helyreállhat a mostani intézkedések nyomán, ha az adósságszolgálati teher jelentősen csökken és ha a bankrendszer iránti bizalom javul - áll a Moody's csütörtöki londoni elemzésében.

A minap egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings azt jósolta, hogy a devizaalapú hitelek ügyében múlt pénteken elfogadott új törvény potenciálisan magas járulékos költségei érdemi tőkeinjekciót tesznek szükségessé a magyarországi bankok külföldi anyabankjai részéről a szabályozói követelményekben szereplő tőkemegfelelési mutatók és a hitelkihelyezési kapacitás helyreállítása végett.

A Fitch szerint valószínű az is, hogy a legnagyobb magyarországi bankok zöme, vagy ezek tulajdonos bankjai profitfigyelmeztetéseket adnak ki. A Fitch Ratings közölte: felülvizsgálja a magyarországi bankokra érvényben tartott minősítéseit, amint felmérte az új törvény hatásait az egyes bankok hitelprofiljára, és a külföldi tulajdonosok készségét a veszteségek további tőkeinjekciókkal történő ellentételezésére.

A hitelminősítő szerint a jogszabály által előírt kompenzációs kötelezettségek a 2013. végi állapot alapján számolt rendszerszintű sajáttőke-állomány harmadát is felemészthetik.

Más nagy londoni házak előrejelzései szerint a devizahitelek rendezési módjának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájára is érdemi hatása lesz.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai erről összeállított legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: központi előrejelzési forgatókönyvük az, hogy az MNB 2,25 százalékos alapkamaton fejezi be enyhítési ciklusát. Ez az előrejelzés arra a feltételezésre alapul, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos vita tartós piaci idegességet okoz.

A ház szerint azonban ha sikerül az ügyet "simán" rendezni, a magyar jegybank 1,80 százalékig csökkentheti alapkamatát az idei év végéig, tekintettel arra is, hogy az idei magyarországi átlagos infláció a cég várakozása szerint zéró lesz, és jövőre sem éri el az MNB 3 százalékos középtávú célját.