A jogtechnikainak tűnő vita lényege, hogy az uniós jog eddig nem rendezte egyértelműen, hogy a virágport minek kell tekinteni a mézben: alkotóelemnek vagy összetevőnek. Az európai Bíróság egy 2011-es ítéletében összetevőnek minősítette, ám az Európai Bizottság által javasolt és az EP által most elfogadott pontosítás értelmében a pollen a méz természetes alkotóeleme és nem külön összetevő.

Ha ugyanis külön összetevő volna, akkor a csomagoláson is fel kellene tüntetni, ha a virágporon belül a GMO aránya meghaladja a 0,9 százalékot. Így viszont, hogy eldőlt: természetes alkotóelem, így már a méz egészéhez viszonyítva kell vizsgálni az arányokat, és miután a mézben nagyon kevés a virágpor, a méz teljes tömegéhez viszonyítva sosem fogja a benne lévő GMO aránya meghaladni a határértéket, ezért a csomagolásra sem kell ráírni.

Az EP-ben a brit konzervatív Julie Girling volt a téma felelőse. Szerinte a szavazáson a józan ész kerekedett felül.

"A virágpor nem a méz összetevője, és örülök, hogy ez a téveszme nem jelenik meg az uniós szabályozásban" - mondta a politikus, aki szerint így helyreáll a jogbiztonság az ágazatban.

A javaslatot 283 képviselő támogatta, 248-an szavaztak ellene, 45-en tartózkodtak. A jogszabály elfogadásához még a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak is formálisan jóvá kell hagynia azt.