A Világbank 2013. októberi adatai szerint 2,4 milliárd dollárt utaltak haza külföldön élő magyarok az év első tíz hónapjában. Ez a GDP nagyjából 1,8 százalékának megfelelő összeg. Ezzel a mértékkel a régiós országok sorában inkább a mérsékeltebbek közé tartozunk, hiszen ha Romániához, Bulgáriához vagy a balti országokhoz viszonyítjuk, ott GDP-arányosan magasabb összeget látni - mutatott rá Kádár Piroska.

Moldovában például a GDP 24 százalékának megfelelő összeget utalnak haza a külföldön dolgozók - tette hozzá.

A portfolio.hu elemzője beszámolt arról, hogy szomszédaink közül Csehországban és Lengyelországban alacsonyabb ez az adat, mint nálunk. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Csehországban a migráció is jellemzően alacsonyabb, mint más feltörekvő országokban, ott a hazautalás mértéke a GDP egy százaléka körül alakul. Lengyelországban ez a mutató mintegy másfél százalék. A térségben legközvetlenebb versenytársaink közül a hazautalás mértéke Bulgáriában a legmagasabb, ott megközelíti a 3 százalékot.

A szakértő jelezte: a fejlett országokban is mérik a hazautalás mértékét, ott jellemzően 1 százalék alatti összegekről van szó a GDP-hez viszonyítva.

Kádár Piroska elmondta, hogy a hazautalt pénzeknek három forrása van. Az első elem régebben csak a külföldi munkabér-jellegű hazautalásokat tartalmazta, tavaly ezt már kibővítették a háztartások közötti személyes utalásokkal, és beleszámítják a külföldről érkező munkavállalói kompenzációkat is. A második elem a kiküldött munkavállalók kompenzációja, a harmadik pedig a háztartások közötti tőketranszfer.

Hazánkban az átutalások mértéke nem az elmúlt években ugrott meg, hanem inkább az uniós csatlakozás után, tehát nem mondhatjuk azt, hogy az elmúlt években jelentős emelkedés lenne a hazautalások összegében - mutatott rá a szakértő.