Hozzátette: a létszám nagyobbik részét a következő két évben veszik fel, 2015-ig még további több száz munkatárssal bővül a létszám.

Az Opel 2010-ben indította el 500 millió eurós beruházással a Flex motorgyár projektet új generációs kis- és középkategóriás benzin- és dízelmotorok gyártására. Az új, rugalmas termelési rendszerben működő üzem 2013 elején kezdte el a termelést, fokozatosan indítják be a középkategóriás dízel- és a kiskategóriás benzinmotorok gyártását.

2013. februárjában Joachim Koschnicke, az Opel alelnöke és Orbán Viktor miniszterelnök a Flex gyár további, 130 millió eurós kapacitásbővítését jelentette be, amelyet a vállalat az 1,4 literesnél nem nagyobb motorok várható nagy keresletével indokolt. Harmadik lépcsőként, júliusban újabb döntés született, miszerint még 60 millió euróval fejelik meg a fejlesztést, amely további, 1,8 literes motorok gyártására alkalmas gyártósorok vásárlását biztosítja. A gyár kapacitása ezzel 2015-re évi 650 ezer darabra nő, nem számítva ide a hagyományos Family motorokat. Addigra 1000 embert fognak foglalkoztatni.

Csontos Judit tájékoztatása szerint a munkatársak több mint 80 százaléka fizikai területen fog dolgozni, operátorokat és karbantartókat vesznek fel elsősorban.

A szóvivő elmondta, hogy az Opel kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az új belépők ne csak a munkakörükkel kapcsolatos ismereteket kapják meg, hanem tájékozódjanak a GM globális gyártási rendszeréről, a vállalati kultúrával kapcsolatos irányelvekről, a szervezet felépítéséről és folyamatairól is. Ezt a célt szolgálja, hogy minden új belépő egyhetes, úgynevezett orientációs programon vesz részt, amelynek részeként tekintet nélkül későbbi beosztásukra, a gyakorlatban is megtapasztalhatják a globális gyártási rendszer működését, szimulációs munkakörnyezetben, famotorokon gyakorolhatják a sztenderd munkavégzést.

Csontos Judit elmondása szerint nemcsak a saját dolgozók szakmai tudásának fejlesztését, hanem a helyi szakközépiskolával való szakmai együttműködést is szolgálja a gyárban kialakított tréning központ. Ennek része a szimulációs munkakörnyezet, amelyhez hasonló az Opelen belül a Szentgotthárdon kívül még a rüsselsheimi gyárban áll rendelkezésre.

A szóvivő jelezte: az Opel üzletpolitikájában kiemelt szerepet játszanak a képzések. Az erre fordított költségvetésről annyit közölt, hogy ez nagy mértékben függ az üzleti teljesítménytől és a konkrét üzleti céltól. Hozzátette: a beruházás kapcsán a képzések jelentős hányadát most a gépbeszállítói oktatások teszik ki.

Kitért arra, hogy a cég az oktatási intézményekkel igyekszik hatékony együttműködést kialakítani. Ennek bevált, folyamatos formái a különböző (nyári, évközi, duális) szakmai gyakorlatok. A szentgotthárdi és szombathelyi szakközépiskolákkal szakmai előadások, mérnöki szakmai konzultációk formájában is együttműködnek. A felsőoktatási intézményekkel a gépészmérnök képzés, illetve egyéb műszaki területek kapcsán egyeztetnek a képzések tartalmáról, jelezve azokat a szakmai elvárásokat, amelyekre egy autóipari cégnek szüksége van.

Megjegyezte: korábban az innovációs járulék lehetővé tette, hogy az egyetemekkel kutatás-fejlesztés projektek megvalósításában együtt dolgozzanak, és a szakképzési hozzájárulásból is tudták támogatni az egyetemeket, ez a rendszer azonban már nem áll rendelkezésre.