"A kínaiak biztos nem tiltakoznak amiatt, hogy nem vagyok ott" - jegyezte meg ironikusan Barack Obama egy fehér házi sajtótájékoztatón, amikor a republikánusokat bírálta az elhúzódó költségvetési patthelyzetért. Az elnök a szövetségi kormány részleges leállásával magyarázta azt, hogy a szokásokkal ellentétben miért nem vett részt két fontos ázsiai fórumon.

Ugyanakkor megpróbálta csökkenteni a jelentőségét annak, hogy belpolitikai ügyek miatt nem utazott el a csúcstalálkozókra. "Az Egyesült Államok megkerülhetetlen ország" - fogalmazott. Elemzők szerint azonban hibát követett el távolmaradásával. Carl Thayer, az ausztráliai Új-Dél Walesi Egyetem ázsiai biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértője szerint Obama fontos lehetőségeket hagyott ki. Személyesen kellett volna lobbiznia az amerikai gazdasági és katonai érdekekért - mondta.

Nem volt jelen, amikor 11 más ország vezetői aláírták a Transz-Csendesóceáni Partnerség névre keresztelt fontos kereskedelmi egyezményt - emiatt Washington kevésbé eredményesen tudott részt venni a tárgyalásokban - vélte Matthew Goodman, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja elemzője, aki korábban elnöki tanácsadó volt. Szerinte nem maradandó a kár, de Obamának még a jövő évi csúcstalálkozók előtt el kell utaznia Ázsiába.

A Fülöp-szigetek közben azt várta, hogy az elnöki látogatás neki megnyugvást ad, Kínának pedig figyelmeztetést küld arról, hogy Amerika megvédi szövetségesét, amely néha területi vitákba keveredik Pekinggel.

Egyes ázsiai országokban úgy tekintenek az erősödő Kínára, mint amely erőpozícióból akar diktálni és magának akarja az egész Dél-Kínai Tengert, amely a Fülöp-szigetek partjáig ér. Ian Strorey, a szingapúri Délkelet Ázsiai Kutatások Intézete szakértője szerint csak akkor bomlik meg a hatalmi egyensúly, ha a politikai patthelyzet miatt csökkenteni kell az amerikai katonai jelenlétet Ázsiában. Rövidtávon Obama egyelőre gyengének tűnik, míg a kínai vezetőkre úgy tekintenek, mint egy leendő szuperhatalom első embereire - mondta.