A jegybank monetáris tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb 20 bázisponttal 3,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a 20 bázispontos csökkentés nem nevezhető éppen óvatos kamatpolitikának, holott az MNB rendre ezt hangoztatja a kamatdöntéseket követő kommentárokban.

A szakértő úgy véli: azzal, hogy a jegybank nem lassított a kamatcsökkentés ütemén, nő az esélye annak, hogy messzebb fog lefelé menni az alapkamat, 3 százalékig vagy akár még lejjebb. Ennek csak a nemzetközi pénzügyi piacok, a kockázati környezet alakulása, a forint gyengülése szabhat gátat.

Hozzáfűzte, hogy a döntés ugyanakkor megfelelt a piaci várakozásnak, hiszen az amerikai Fed múlt heti döntése - amellyel elhalasztotta a likviditási program keretösszegének csökkentését - pozitív piaci reakciót váltott ki, amelyben a forint is erősödni tudott. Emiatt az elemzők többsége 20 bázispontos vágásra számított. Ugyanakkor általános nézet a piacon, hogy nincs már messze az enyhítési ciklus vége.

Az elemző kifejtette azt is, hogy a mostani kamatcsökkentés nyomán tovább mennek majd lefelé az állampapír-piaci rövid hozamok, ami alapvetően negatív a forint árfolyamára nézve, mivel így egyre kisebb a felár. A hosszú hozamok ugyanakkor nem követik szorosan az alapkamat alakulását, nem csökkennek olyan ütemben, így a reálgazdaságra, a beruházásokra minimális hatása lesz az újabb kamatcsökkentésnek. Megjegyezte, hogy a túlzottan alacsony kamatnak stabilitási kockázata is van.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere osztotta azt a véleményt, hogy a jegybank lépése inkább csak jelképesen mutatja a fokozott óvatosságot a korábbi 25 bázispontokhoz képest.

Úgy vélte, hogy a Fed-döntés nyomán kialakult kedvezőbb nemzetközi hangulat és a várakozásoknál jóval alacsonyabb augusztusi inflációs adat elég lehetett a monetáris tanácsnak ahhoz, hogy ismét a vágás mellett döntsön.

Hozzátette: az alapvető kép ugyanakkor nem változott, tehát a jelenlegi kedvezőbb nemzetközi hangulat csak átmeneti. Az amerikai gazdaság élénkülése miatt a fejlett piaci hozamok tovább fognak emelkedni, csökkentve a mozgásteret a feltörekvő piaci jegybankok számára. Előre tekintve Magyarország esetében további veszélyforrást jelenthet a jegybank növekedési hitelprogramja, amely mindenképpen növeli a forintkínálatot, így gyengíti a hazai devizát.

Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője arra számít, hogy az év végérig folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, így - 20 bázispontos vágásonként - 3,0 százalékra csökkenhet az irányadó ráta.

Ettől a pályától véleménye szerint akkor várható csak eltérés, ha a Fed mennyiségi enyhítési programjának (QE3) kivezetése mégis az idén indulna el, és ez nagyobb turbulenciát váltana ki a nemzetközi piacokon, és jelentősebb forintgyengülést hozna. Hozzátette: a piaci árazás ennél valamivel enyhébb pályát mutat, a határidős kamatok alapján 3 hónap múlva 3,23 százalék lehet az irányadó ráta.

Az elemző szintén felhívta a figyelmet az MNB a növekedési hitelprogramjának veszélyeire, kifejtve, hogy az bővíti a hitelezést, és ezáltal pozitívan hat a gazdasági növekedésre, de emellett jelentős többletterhet is ró a költségvetésre a következő években. Az emelkedő mérlegfőösszeg ugyanis az MNB forrásoldalán a kéthetes kötvényekben csapódik majd le, amire az alapkamatot fizeti az MNB, míg az eszközoldali növekmény nulla százalékos bevételt hoz, így a két kamat közti különbség az MNB vesztesége minden kiadott forint után. Ráadásul a likviditástöbblet megemeli a forintkínálatot, ami növelheti a hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy véli, hogy az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését. A Fed döntése nyomán csökkenő hozamok mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon szintén növelték a hazai monetáris politika mozgásterét. A Fed azonban csupán elhalasztotta a mennyiségi lazítás visszafogását, amely már az év vége előtt elkezdődhet - tette hozzá.

A határidős kamatlábpiac a következő hónapra 20 bázispontnyi, az év végéig pedig összesen 35-40 bázispontnyi további kamatvágást áraz, így az év végére 3,25 százalékra süllyedhet az alapkamat Suppan Gergely szerint, aki jövőre már nem számít további kamatcsökkentésre.

Mivel a fejlett gazdaságokban fokozatos hozamemelkedés várható, így csak akkor maradhat tartósan alacsony szinten a hazai alapkamat, ha a hazai kockázati felárak tartós javulást mutatnak. Ezért kedvező esetben a jövő év végéig 3,25 százalék maradhat az alapkamat, a kockázatok azonban felfelé mutatnak. Az MNB ugyanakkor a növekedési hitelprogram agresszív kiterjesztésével így is komoly méretű monetáris lazítást hajt végre - fejtette ki az elemző.