A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya - áll a dokumentumban.

A bizottság által tett javaslat az eljárás 9 évének minden jelentős állomását felsorolja. A dokumentum ismerteti, 2004-ben az Európai Unió 2008-ig adott haladékot, hogy Magyarország korrigálja a túlzott deficitet, ezt a határidőt pedig többször is meghosszabbították. A dokumentum kitér arra is, hogy a tanács által megfogalmazott elvárás az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkentse a deficitet, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.

Emellett a bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési hiány 2013-ban a GDP háromnegyed százalékán, 2014-ben pedig a GDP másfél százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével - állapítja meg a dokumentum.

A javaslat felidézi, hogy a legutóbbi magyar konvergenciaprogram idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a bizottság tavaszi előrejelzése viszont 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis közzétételét követően bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország államadóssága is csökkenő pályára került: 2010-ben még a GDP csaknem 82 százaléka volt, 2012-ig pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséből származó egyszeri jelentős transzfernek és "számos konszolidációs intézkedésnek" köszönhetően a bruttó hazai termék 79,2 százalékára csökkent. A dokumentum emlékeztet, hogy a magyar konvergenciaprogram az idén 78,1, 2014-ben pedig 77,2 százalékos adósságszinttel számol, a bizottság viszont ennél 1-1 százalékponttal többre számít.

A bizottsági javaslat a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére vonatkozó javaslatban arra is emlékezet, hogy "Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé". A gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.

Varga: az igazi cél az adósság csökkentése

A kormány elsősorban nem azért akarta az államháztartás hiányát csökkenteni, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, hanem mert meggyőződése, hogy az adósságot csökkenteni kell, és arra kell törekedni, hogy az ország képes legyen finanszírozni magát - mondta Varga Mihály szerdán sajtótájékoztatón.Azt követően fejtette ezt ki a miniszter, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette, javasolja az európai pénzügyminiszterek EcoFin tanácsának, hogy szüntesse meg a Magyarország ellen 2004-ben megindított túlzottdeficit-eljárást.

Varga Mihály jelezte, hogy a brüsszeli bizottság döntése meghozatalakor a májusi csomag első két intézkedését értékelte, így a költségvetési zárolásokat, illetve az egyszeri beruházások egyszeri tételekkel való finanszírozását.

A tárcavezető leszögezte: az állami beruházásokat folytatják, csak más forrásból. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a kormány elkötelezettségét, hogy 2014 után is 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányát. "Nem az a cél, hogy az így megkapott, júniusban remélhetőleg megerősített lehetőséggel ellenkező irányba forduljunk" - mondta. Hozzátette: az ország nagyon komoly teljesítményt nyújtott, amelyet Brüsszelben is elismertek.

Hangsúlyozta: Magyarország a saját lábára állt, nem szorul rá, hogy a 2008-ashoz hasonlóan külső segítséget kérjen, amikor a "válság első leheletére" elsőként fordult a nemzetközi szervezetekhez.

Varga Mihály elmondta: több adat is tükrözi a magyar kedvező pályáját, így az alacsony infláció, a gazdaság teljesítményének javulása, a külkereskedelmi mérleg pozitívuma, valamint a foglalkoztatás adatok. "Nagyon bízunk abban, hogy a várakozásainknak megfelelően az év első felének szerény növekedése után az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebb lesz" - fogalmazott.

A sajtótájékoztatón Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta: a kormány olyan konkrét lépéseket tervez, amelyek tovább csökkentik az adósságszintet.

Giró-Szász András kormányszóvivő arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi állapot szerint lesz reklámadó, és erről a kormány még a szerdai ülésén tárgyal.

Egyben arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnök Lázár Jánost, a miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízta meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson ez ügyben a reklámszövetséggel. A kormány szerdai ülésén eleddig nem tárgyalt a kérdésben - tette hozzá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hozzátette: a szektorális különadókról, illetve a tranzakciós illetékről a kormány szerdai ülésén nem tárgyal, reklámadóról készült előterjesztés.

A reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát május 24-én, pénteken tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormányportálon. A nemzetgazdasági tárca az adóintézkedést akkor az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, illetve az arányos közteherviseléssel indokolta.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy korábbi nyilatkozata szerint a reklámadó legfeljebb tízmilliárdos adóbevételt eredményezhet a költségvetésnek.