2013 márciusának végén 6892 milliárd forint banki hiteltartozással rendelkeztek a magyar háztartások. Ebből 1240 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ilyen magas értékre még nem volt példa - mutatják az MNB szerdán közzétett adatai. Míg a teljes lakossági hitelállomány egy negyedév alatt 2,0 százalékkal nőtt, a nem teljesítő hitelek (NPL) állománya 12,9 százalékkal emelkedett. Éves összehasonlításban drasztikusabb változást tapasztalunk: a teljes lakossági hitelállomány 4 százalékkal csökkent, miközben a nem teljesítők összege 15 százalékkal nőtt.

A Portfolio.hu cikke szerint a nem teljesítő hitelek állományának emelkedése átértékelődési hatással is magyarázható, hiszen a negyedév végére a svájci frank 3,7 százalékot erősödött a forinttal szemben (241,06 forintról 249,96 forintra). Eközben azonban a nem teljesítő hitelek aránya is nő, méghozzá három hónap alatt március végére 16,3 százalékról 18,0 százalékra nőtt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya. Az arány növekedését (az állomány abszolút értékével szemben) elsősorban nem a forint-átértékelődés magyarázza (hiszen az a teljesítőket is érinti), hanem az a tény, hogy a jelentősen késedelmes hitelek állománya nem igazán csökken hiteltörlesztés vagy más tényezők révén.

Az egyes lakossági hiteltípusok NPL-mutatójában jelentős különbségek mutatkoznak. Az 55 milliárd forintnyi hitelt érintő tavaly nyári forintosítási hullám ellenére továbbra is nagyon magas, 25,1% a nem teljesítő hitelek aránya a deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében. Hogy ez nem csupán devizaprobléma, azt jól mutatja a forint alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek még magasabb, 27,6 százalékos NPL-aránya. Az előző negyedévhez képest felcserélődött a jelzáloghitelek és a fedezetlen hitelek sorrendje: előbbiek NPL-rátája "csak" 17,6 százalék, utóbbiaké viszont 19,9 százalék.

Õsszel az adósmentő programoknak köszönhetően megállt, télen azonban folytatódott a jelzáloghitelek körében a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése. Az év első hónapjaiban a szabad felhasználású és a lakáscélú deviza jelzáloghitelek NPL-rátája egyaránt emelkedett annak ellenére, hogy szeptember elejétől minden banknál igényelhető a jogosultak legszélesebb köre számára az árfolyamgát kontstrukció, amely rögzített árfolyamon való törlesztést tesz lehetővé, mérsékelve a törlesztési terhet. Ezúttal a forint jelzáloghitelek NPL-rátája is jelentősen nőtt, amit többek között a forintosított késedelmes hitelek egy részének újbóli nem fizetővé válása is magyarázhat. A kamattámogatott forinthitelek üdítő kivételnek számítanak.

Nem teljesítő hitellé azok a hitelek válnak, amelyek előbb 90 napon belüli késedelemben voltak. Utóbbiak arányának alakulása ezért valamennyire jelzi előbbiek növekedésének várható mértékét (legalábbis annak maximumát). 2013 első negyedéve az előző negyedéveknél kevésbé volt kedvező volt ilyen szempontból, hiszen nőtt a kis késedelemben lévő hitelek aránya, mégpedig 17,0 százalékról 17,8 százalékra. Összességében a hitelek 64,1 százaléka teljesít szerződésszerűen (akár az eredeti, akár egy módosított szerződés szerint), szemben a 2009 eleji 82,7 százalékkal.