Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Magyarország is mandátumhoz juthat az IMF igazgatótanácsában

Hivatalosan is elindították az európai államok azt a reformfolyamatot, amelynek eredményeként a fejlődő európai államok, így Magyarország is mandátumhoz juthat majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsában.

Belgium és Hollandia az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén jelentette be hivatalosan azt a korábbi elhatározását, hogy kezdeményezi két mandátumának összevonását, és a felszabaduló helyet Törökországnak, Csehországnak, Magyarországnak és Ausztriának ajánlja fel. Utóbbi államok felváltva, néhány évente jutnának mandátumhoz a tanácsban.

A jövőben - a tárgyalásokat jól ismerő források szerint - Lengyelország is mandátumhoz juthat: Svájccal felváltva venne részt a tanács ülésein.

A változás része annak a 2010-ben elindult folyamatnak, amelynek célja, hogy a megerősödő fejlődő piaci államok nagyobb beleszólást kapjanak a szervezet működésébe.

A fejlett gazdaságok, így az euróövezeti államok és az Egyesült Államok nehézségei közepette több fejlődő állam, így Kína, Brazília, Oroszország és India is ígéretet tett arra, hogy növeli befizetéseit a Valutaalapba, ennek eredményeként a szervezet teljes forrásállománya mintegy 500 milliárd dollárral, 1 billió dollárra nő. Ez a forrástöbblet nélkülözhetetlen egyebek mellett a hatékony euróövezeti válságkezelés finanszírozásához.

A befizetésekben nagyobb szerepet vállaló országok azonban növekvő gazdasági és politikai súlyuknak megfelelő szavazati jogokat követelnek az IMF vezetésében.

Az IMF irányításában - a második világháborút követő megalakulása óta - meghatározó szerepe van az Egyesült Államoknak és Európának. A 2010-ben bejelentett reformok után - ha végrehajtják - még mindig a két fejlett térségé lesz a többség a szervezet 24 tagú irányító testületében. Az európai államok akkor azt az ígéretet tették, hogy nyolc mandátumukból kettőt feladnak.

A változások előrehaladásának azonban komoly kerékkötője, hogy az amerikai képviselőház még nem hagyta jóvá a változásokat, így az európai döntéshozók is kivárnak a nagyobb reformokkal.

Guido Mantega, Brazília pénzügyminisztere a tokiói találkozón abbéli véleményének adott hangot, hogy a késlekedés alááshatja a szervezet hitelességét. Mint mondta, "az eddig bejelentett óvatos változások azt jelzik, hogy elsősorban kozmetikázással igyekeznek elhitetni, hogy zajlanak a reformok, nevezetesen azzal, hogy az Európai Unió fejlődő államait minősítik fel". Ez természetesen nem kezeli azt a helyzetet, hogy Európa felülreprezentált a tanácsban - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az AI annak veszi el az állását, aki a legkevésbé fél tőle?

Az AI annak veszi el az állását, aki a legkevésbé fél tőle?

Az AI nem érti az ügyfelek egyéni igényeit? Az AI nem tudja motiválni az embereket? Az a baj, hogy teljes foglalkozásokban gondolkodunk. Létezik már AI-kitettségi mérés is, ami azt mutatja meg, hogy technikailag mennyire válthatóak ki egy munkakör feladatai.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×