Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Magyarország is mandátumhoz juthat az IMF igazgatótanácsában

Hivatalosan is elindították az európai államok azt a reformfolyamatot, amelynek eredményeként a fejlődő európai államok, így Magyarország is mandátumhoz juthat majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsában.

Belgium és Hollandia az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén jelentette be hivatalosan azt a korábbi elhatározását, hogy kezdeményezi két mandátumának összevonását, és a felszabaduló helyet Törökországnak, Csehországnak, Magyarországnak és Ausztriának ajánlja fel. Utóbbi államok felváltva, néhány évente jutnának mandátumhoz a tanácsban.

A jövőben - a tárgyalásokat jól ismerő források szerint - Lengyelország is mandátumhoz juthat: Svájccal felváltva venne részt a tanács ülésein.

A változás része annak a 2010-ben elindult folyamatnak, amelynek célja, hogy a megerősödő fejlődő piaci államok nagyobb beleszólást kapjanak a szervezet működésébe.

A fejlett gazdaságok, így az euróövezeti államok és az Egyesült Államok nehézségei közepette több fejlődő állam, így Kína, Brazília, Oroszország és India is ígéretet tett arra, hogy növeli befizetéseit a Valutaalapba, ennek eredményeként a szervezet teljes forrásállománya mintegy 500 milliárd dollárral, 1 billió dollárra nő. Ez a forrástöbblet nélkülözhetetlen egyebek mellett a hatékony euróövezeti válságkezelés finanszírozásához.

A befizetésekben nagyobb szerepet vállaló országok azonban növekvő gazdasági és politikai súlyuknak megfelelő szavazati jogokat követelnek az IMF vezetésében.

Az IMF irányításában - a második világháborút követő megalakulása óta - meghatározó szerepe van az Egyesült Államoknak és Európának. A 2010-ben bejelentett reformok után - ha végrehajtják - még mindig a két fejlett térségé lesz a többség a szervezet 24 tagú irányító testületében. Az európai államok akkor azt az ígéretet tették, hogy nyolc mandátumukból kettőt feladnak.

A változások előrehaladásának azonban komoly kerékkötője, hogy az amerikai képviselőház még nem hagyta jóvá a változásokat, így az európai döntéshozók is kivárnak a nagyobb reformokkal.

Guido Mantega, Brazília pénzügyminisztere a tokiói találkozón abbéli véleményének adott hangot, hogy a késlekedés alááshatja a szervezet hitelességét. Mint mondta, "az eddig bejelentett óvatos változások azt jelzik, hogy elsősorban kozmetikázással igyekeznek elhitetni, hogy zajlanak a reformok, nevezetesen azzal, hogy az Európai Unió fejlődő államait minősítik fel". Ez természetesen nem kezeli azt a helyzetet, hogy Európa felülreprezentált a tanácsban - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×