Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
325.06
bux:
143326.2
2026. október 22. csütörtök Előd

Magyarország is mandátumhoz juthat az IMF igazgatótanácsában

Hivatalosan is elindították az európai államok azt a reformfolyamatot, amelynek eredményeként a fejlődő európai államok, így Magyarország is mandátumhoz juthat majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsában.

Belgium és Hollandia az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén jelentette be hivatalosan azt a korábbi elhatározását, hogy kezdeményezi két mandátumának összevonását, és a felszabaduló helyet Törökországnak, Csehországnak, Magyarországnak és Ausztriának ajánlja fel. Utóbbi államok felváltva, néhány évente jutnának mandátumhoz a tanácsban.

A jövőben - a tárgyalásokat jól ismerő források szerint - Lengyelország is mandátumhoz juthat: Svájccal felváltva venne részt a tanács ülésein.

A változás része annak a 2010-ben elindult folyamatnak, amelynek célja, hogy a megerősödő fejlődő piaci államok nagyobb beleszólást kapjanak a szervezet működésébe.

A fejlett gazdaságok, így az euróövezeti államok és az Egyesült Államok nehézségei közepette több fejlődő állam, így Kína, Brazília, Oroszország és India is ígéretet tett arra, hogy növeli befizetéseit a Valutaalapba, ennek eredményeként a szervezet teljes forrásállománya mintegy 500 milliárd dollárral, 1 billió dollárra nő. Ez a forrástöbblet nélkülözhetetlen egyebek mellett a hatékony euróövezeti válságkezelés finanszírozásához.

A befizetésekben nagyobb szerepet vállaló országok azonban növekvő gazdasági és politikai súlyuknak megfelelő szavazati jogokat követelnek az IMF vezetésében.

Az IMF irányításában - a második világháborút követő megalakulása óta - meghatározó szerepe van az Egyesült Államoknak és Európának. A 2010-ben bejelentett reformok után - ha végrehajtják - még mindig a két fejlett térségé lesz a többség a szervezet 24 tagú irányító testületében. Az európai államok akkor azt az ígéretet tették, hogy nyolc mandátumukból kettőt feladnak.

A változások előrehaladásának azonban komoly kerékkötője, hogy az amerikai képviselőház még nem hagyta jóvá a változásokat, így az európai döntéshozók is kivárnak a nagyobb reformokkal.

Guido Mantega, Brazília pénzügyminisztere a tokiói találkozón abbéli véleményének adott hangot, hogy a késlekedés alááshatja a szervezet hitelességét. Mint mondta, "az eddig bejelentett óvatos változások azt jelzik, hogy elsősorban kozmetikázással igyekeznek elhitetni, hogy zajlanak a reformok, nevezetesen azzal, hogy az Európai Unió fejlődő államait minősítik fel". Ez természetesen nem kezeli azt a helyzetet, hogy Európa felülreprezentált a tanácsban - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Veszélyes fordulatot vehetnek az európai tüntetések – szakértő figyelmeztet

Veszélyes fordulatot vehetnek az európai tüntetések – szakértő figyelmeztet

Az ukrán–orosz konfliktus miatt kialakult életszínvonalcsökkenés a kiváltó oka Franciaországban és Spanyolországban zajló tüntetéseknek – mondta az InfoRádióban Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, aki szerint a titkosszolgálatok hibája, hogy a megmozdulások erőszakos demonstrációvá alakultak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, a Milton Friedman Egyetem tanára szerint bár hosszú távú következtetéseket még nem lehet levonni a tüntetések kimenetelével kapcsolatban, de ha a kormányok nem tudják jól kezelni az egyre inkább erőszakos demonstrációkat, abba belebukhatnak.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Egy egész ország ezt várja: tényleg bevezetjük az eurót? A Portfolio riportfilmjéből kiderül

Egy egész ország ezt várja: tényleg bevezetjük az eurót? A Portfolio riportfilmjéből kiderül

Megjelent a Portfolio riportfilmje, Út a magyar euróhoz címmel. A filmben arra keressük a választ, hol tart Magyarország az euró bevezetésének útján: milyen történelmi, gazdasági, politikai és társadalmi kérdések kapcsolódnak ehhez a folyamathoz. Milyen tapasztalatokat lehet levonni más országok példájából? Mikor és hogy kellene bevezetnünk az eurót? És hogy kellene ezt jól csinálnunk?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×