Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Varga Mihály: csökkent a magyar gazdaság sebezhetősége

Varga Mihály szerint a magyar gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent, és ha nem változik alapvetően a külső környezet jövőre, akkor nem lesz szüksége külső finanszírozásra; eurókötvény kibocsátására Magyarország csak az IMF-megállapodás után készül, és a miniszter szerint nem lenne helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos a megállapodás.

A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén pénteken Tokióban az MTI-nek arról is beszámolt, hogy a magyar gazdaság helyzetéről és a magyar gazdaságpolitika lépéseiről tájékoztatta az IMF tisztségviselőit. Az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: "szívesen mondanám, hogy már meg is van az időpontja, de ez nem volna igaz". Ugyanakkor hozzátette: nem volna helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos a megállapodás.

Kifejtette: Magyarország fiskális pozíciója sokat javult az elmúlt két évben, de a növekedési kilátások romlása miatt továbbra is sebezhető az ország. Ugyanakkor "sokkal kevésbé sebezhető, mint két évvel ezelőtt. Akkor azon a tízes listán voltunk, amely azon országokat tartalmazta, ahol várható csőd hamarosan. Ettől szerencsére messze kerültünk" - tette hozzá.

"Ha nem változik alapvetően a nemzetközik környezet 2013 közepéig-végéig, akkor Magyarországnak nem lesz szüksége külső finanszírozásra" - közölte.

A miniszter elmondta: "ami miatt a sebezhetőség fennáll, azok a növekedési kilátások. A kiigazítás óhatatlanul magával hozta, hogy a növekedési feltételek romlottak".

Felmerült, hogy a kormány eurókötvényeket bocsásson ki a devizapiacon, de erre Magyarország csak az IMF-megállapodás megkötését követően készül - erősítette meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×