Régen nem látott szinteken van jelenleg a kormányzati betét állománya az MNB-nél, amely teret nyújthat a kormány számára, hogy akár közvetlenül devizaszámláján keresztül, akár az állampapír-kibocsátásokkal gyűjtött forintlikviditása MNB-n keresztüli átváltásával egyenlítse ki az E.ON gázüzletágának ellenértékét.

Habár korábban ezt senki sem erősítette meg, tavaly a kormány már 800 millió eurós ajánlatot tett az E.ON gázipari érdekeltségeire - így a hosszú távú ellátási szerződésre és a gáztárolókra -, azonban a német társaság 1,2 milliárd euróra értékelte a vonatkozó eszközeit. Ez alapján jelenlegi árfolyam mellett az E.ON által támasztott vétel kb. 340 milliárd forintra tehető.

A kormány MNB-nél vezetett számláján a július végi adat alapján 2059 milliárd forintnak megfelelő betétállomány volt, amiből "könnyedén" teljesíthető a korábbi sajtóhírekre alapozott 340 milliárd forintnyi összeg kifizetése. Innentől kezdve pedig technikai kérdés, hogy a kormány - hasonlóan a Surgut-MOL tranzakcióhoz - a korábban az EU/IMF-től lehívott, de még fel nem használt devizabetét terhére, avagy a meglévő forintbetét átváltásán keresztül fizeti ki az E.ON-t. A kormány MNB-nél devizában fennálló betétjének állománya 1,5 milliárd euró (kb. 415 milliárd forint) körüli összeg lehet.

Elvi lehetőség mutatkozik arra is, hogy a kormány a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap terhére bonyolítsa le a tranzakciót (a devizaalapú vagyon ezen belül 200 milliárd forint a legutolsó nyilvános adat szerint). Az eszközök likvidálása azonban hosszabb időt is igénybe vehet és bonyolultabb megoldást is eredményezne, így vélhetően az első, fent részletezett (a kormányzati MNB-betét terhére megvalósuló) megoldáshoz nyúlhat majd a kormány - áll a Portfolio.hu cikkében.

Mi lesz az állami kasszával?

Tekintettel arra, hogy minden esetben már korábban felvett pénzről van szó (akár a lehívott, de fel nem használt IMF-hitelrészlet, akár az állampapírok kibocsátásából gyűjtött forrás), nem pedig új forrásbevonásról, ezért a magyar állam bruttó államadóssága nem emelkedik. A tavalyi MOL-pakett megvásárlásához hasonlóan viszont ezt a hitelt egyszer vissza kell fizetni, ehhez a törlesztéshez majd újat kell bevonni. Ezért a nettó adósságmutató emelkedhet az ügylet ilyen formában történő lebonyolítása esetén.

Eközben a költségvetés eredményszemléletű (uniós módszertan szerinti) hiánya nem változna, mivel már meglévő forrásból valósulna meg az üzletág-vásárlás. A pénzfogalmi szemléletű deficit viszont növekedne, ahogyan az bekövetkezett tavaly júliusban, a MOL-részvénypakett megvásárlásának elszámolásával - írja a Portfolio.hu.