A bank éves londoni közgyűlésén hozott döntés szerint az alapot az EBRD tartalékából képzik. Az így elkülönített keret lehetővé teszi az EBRD tevékenységének megkezdését a demokratizálódás útján elindult arab államokban még az előtt, hogy az EBRD működési területének földrajzi kiterjesztése az alapokmány módosításával hivatalossá válik.

Az EBRD-t 1991-ben eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes arab országokban lezajlott fordulatok után tavaly felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e térség támogatásából is részt vállaljon.

Az EBRD londoni székhelyén a közgyűlés szombati zárónapján bejelentették, hogy a bank mindenekelőtt Egyiptomban, Marokkóban, Tunéziában és Jordániában tervez befektetéseket. A pénzintézet előkészítő irodákat is nyitott mind a négy országban, külön igazgatót nevezett ki a térség támogatásának irányítására, és helyi tapasztalatokkal bíró alkalmazottakat vett fel.

A bank - ugyanúgy, ahogy eddigi tevékenységi országcsoportjában tette - a finanszírozási programjába bekapcsolódó arab országokban is a magánszektor fejlesztésére, a kis- és a közepes vállalatok támogatására, a települési közszolgáltatások és az energiaellátás javítására, valamint a stabil helyi pénzügyi szektorok kialakítására összpontosít.

Az EBRD szombati bejelentése szerint az első finanszírozási programok már idén szeptemberre befejeződhetnek.

A bank távlati célja az, hogy évente összesen 2,5 milliárd euró értékű finanszírozást tudjon végrehajtani a déli és keleti mediterrán térségben, úgy, hogy ehhez ne a jelenlegi tevékenységi területének támogatásától kelljen elvonni tőkét.

Rossz időzítés

Az eredeti működési régió - vagyis a közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet köztársaságok - finanszírozására az EBRD tavaly rekordösszeget, 9,1 milliárd eurót fordított.

Thomas Mirow, az EBRD nyáron leköszönő elnöke nemrégiben egy londoni előadásában kijelentette: lesz pénz a kialakuló arab demokráciák külső megsegítésére, de "nyilvánvalóan nem olyan sok", mint amennyi az utóbbi két évtizedben a közép-kelet-európai változások finanszírozására jutott.

Mirow a tekintélyes londoni közgazdaságtudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt tartott néhány héttel ezelőtti előadásában úgy fogalmazott, hogy "sajnos az arab világ nem megfelelő időpontot választott a forradalomhoz". Az euróövezetet sújtó problémák és az EU-gazdaságok lassulása ugyanis megnehezíti a döntéshozók számára, hogy elfogadtassák "hatalmas összegek átutalását" a fordulatot végrehajtó arab országoknak, és az arab országok is nehezebben tudnak exportálni "a bajokkal küszködő" EU-tagállamokba.

Az EBRD azonban ennek ellenére segíteni fog - mondta a bankelnök. Hozzátette: hatalmasak a fejlesztési lehetőségek egy olyan országban, mint például Egyiptom, ahol a lakosság 20 százaléka naponta két dollárnál kevesebből él, és a fiatalok 40 százaléka munkanélküli.

Mirow hangsúlyozta, hogy minden euróhoz, amelyet az EBRD befektet, átlagosan több mint két euró társfinanszírozás járul a magánszektorbeli cégek részéről, így az EBRD 2,5 milliárd eurója összességében évi 7-8 milliárd eurós befektetést jelenthet az arab térségben.

A bankelnök szerint azonban ez is csupán a töredéke annak "a hatalmas összegnek", amelyre a régió gazdaságainak szükségük lenne a fejlesztésekhez.