Április 25-én mérföldkőhöz érkeztek az IMF/EU-egyeztetések Magyarországgal azzal, hogy az Európai Bizottság zöld lámpát adott a tárgyalások megkezdéséhez, azaz létrejött a politikai kompromisszum - közölte Fellegi Tamás, aki június elsején adja át a posztot Varga Mihálynak, aki jelenleg a Miniszterelnökség államtitkára.

A konferencián Fellegi Tamás azt hangsúlyozta, hogy az IMF/EU párossal júniusban elkezdődhetnek a tárgyalások, és azokat megállapodással egy őszi időpontban le lehet zárni. Jelezte azt is, hogy Magyarországnak nem érdeke a tárgyalások elhúzása megállapodás nélkül, azaz "a török kártya nem volt és nem lesz napirenden".

"Most a tárgyalások öt résztvevőjének, az IMF/EU mellett az Európai Központi Banknak, a magyar kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak is az az érdeke, hogy folyamatosan üzenetet küldjön a piacnak, miszerint a megállapodás létre fog jönni" - fogalmazott a tárgyalásokat eddig vezető tárca nélküli miniszter.

Azokat a kompromisszumokat, amelyeket Magyarország vállalt annak érdekében, hogy a tárgyalások elinduljanak, például a jegybanktörvény módosítását, a törvénykezésben meg kell oldani - tette hozzá.

Az európai uniós partnerekkel meg kell állapodni a tárgyalások pontos menetrendjéről, mivel az EU-nak olyan belső szabályai, illetve dokumentumai vannak, amelyek meghatározzák, hogy kinek milyen időkeretben kell teljesítenie a vállalásait ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdődjenek, és a szükséges tárgyalási mandátumokat ki lehessen adni - vázolta fel a folyamatot a tárca nélküli miniszter.

Globális kérdésekről szólva Fellegi Tamás úgy vélekedett, a jelenlegi gazdasági válság politikai válságként is jellemezhető, ezért a stabilitásnak is három területet kell átfognia: a pénzügyi-gazdasági stabilitás mellett, társadalmi és politikai stabilitásra van szükség.

Az adócsomag nem segíti a növekedést

A kormány által bejelentett adócsomag negatívan hat a gazdasági növekedésre - állították volt pénzügyminiszterek és egyetemi tanárok a kerekasztal-beszélgetésen.

Mellár Tamás egyetemi tanár az adócsomag növekedésre gyakorolt negatív hatását elemezve elmondta: a telekomadó ugyan elviselhető, de a tranzakciós adóval együtt növeli az inflációt, ráadásul a tranzakciós adó a feketegazdaságot is. A KSH korábbi elnöke szerint progresszív szja-kulcsokra és vagyonadóra lenne szükség, emellett az évi 1.800-2.000 milliárd forintra rúgó állami támogatások részleges leépítésére.

Oszkó Péter szerint az elhibázott gazdaságpolitika következménye az első negyedévi GDP-csökkenés. A korábbi pénzügyminiszter, bírálva az Orbán-kormány fogyasztásélénkítő politikáját, azt mondta: az egykulcsos szja következtében kieső 500 milliárd forintot inkább a vállalati szektor jövedelmezőségének és versenyképességének javítására fordította volna.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a vállalkozások elhalasztják beruházásaikat, és ez hosszabb távon is negatívan hat a gazdasági növekedésre. Az MNB korábbi elnöke szerint a magyar növekedési problémát nem lehet az euróválságra hárítani, hiszen Lengyelország példája azt mutatja, hogy nemzeti deviza mellett is lehetséges növekedni.

László Csaba a Széll Kálmán-terv 2.0 alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adócentralizáció nő, így a vállalkozások versenyképességét nem sikerül javítania a kormánynak. Fellegi Tamás előadásához kapcsolódva a korábbi pénzügyminiszter elmondta: addig nincs realitása magyar devizakötvény piacra dobásának, ameddig nem jön létre a hitelmegállapodás az IMF/EU párossal. Felvetette: addig nem lesz hitelmegállapodás, amíg az IMF nem tisztázza a magyar tárgyalókkal, hogy kezelhetőek-e a költségvetési, illetve az inflációs kockázatok.

Vámosi-Nagy Szabolcs véleménye szerint a folyamatos adóváltoztatások csökkentik az ország tőkevonzó képességét, ami aggodalomra ad okot.

Az ismert adószakértő úgy látja, hogy amikor hitelszűke van a világban és még fokozottabban Magyarországon, akkor a pénzügyi szektort érintő tranzakciós adó nem segíti a gazdasági növekedést. Jelezte azt is, hogy minden új adó végeredményben a lakosságot terheli, akár közvetlen, akár közvetett formában.