A Széll Kálmán-terv 2.0-ban bejelentett új ad intézkedéseknek megfelelően az Országgyűlés honlapján olvasható a tranzakciós illetékről, a távközlési adóról és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslat.

Egy ezrelékes illetékfizetési kötelezettség terheli egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után.

A törvényjavaslat értelmében az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásoka, illetve a bankközi műveletekre.

Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be. A törvény 2013 január 1-jén lép hatályba.

Percenként két forint lesz a távközlési adó

A kormány benyújtotta a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot.

A parlament honlapján olvasható dokumentumban az áll: a 2012 július 1-jétől hatályos törvény szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.

Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz, és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2.500 forint.

Ilyen lesz a biztosítási adó

A kormány nyújtotta be az Országgyűlésnek a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapján olvasható javaslat rögzíti, hogy az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka.

A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terheli a pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást.A kormány pénteken kora este benyújtotta az Országgyűlésnek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt a javaslat úgy módosítaná, hogy az energiaellátók mellett az adófizetési kötelezettség kiegészül a villamos energiáról szóló törvény szerinti és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel, illetve a közszolgáltatókkal: víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatókkal, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatókkal.

Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, és az ebből származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, és nem a távhőtörvényben meghatározott célok megvalósítását szolgáló előirányzatot.

Az indoklás szerint a törvényjavaslat tartalmazza a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás átültetését a különadótörvénybe. Ennek alapján a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, természetes személynek nyújtott, az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek növekményét. A módosítást indokolja az is, hogy a megállapodás óta eltelt időszak rávilágított a szövegpontosítás szükségességére. Így a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható - a veszteség 30 százalékában meghatározott - összeg meghatározásakor. Ez független attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.

Az "árfolyamgát" rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés térítené meg a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50 százalékos tehermegosztási mód helyett. A kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján fizetheti.

A kisadók száma csökken: 2013-tól megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertár szolidaritási díj.

Szintén a Széll Kálmán Terv 2.0 programnak megfelelően bevezetik a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozását.

Módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet, lehetővé válik az új típusú szociális szövetkezetek gyors és olcsó létrehozása. Ezek a szövetkezetek a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkalehetőséget, ezért indokolt, hogy e tevékenységhez adómentesség kapcsolódjon. A javaslat ezért az szja-törvény adómentes bevételeket tartalmazó mellékletének új jogcímmel való kiegészítését kezdeményezi.

A javaslat kezdeményezi az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályok pontosítását. A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést. Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelőleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól - kizárólag munkaviszonyból - származó jövedelmet szerző magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelőleg nyilatkozatot nem is kell tenniük.

A járuléktörvényhez egy olyan - visszamenőleges hatályú - szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Õk - más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.

A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy mentesüljön az adó alól az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet által elengedett kötelezettség. Ezzel összefüggésben a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési kamattámogatás is adómentes lesz.

A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.

Az adóhatósági iratok kézbesítési véleleméről az adóhatóság az ügyfélkapunk keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzéteszik az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.

A javaslat - annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse - a belföldi összesítő jelentésben számlánként részletesen jelentendő adatokat - például a partner adószámát - értékhatárhoz (500 ezer forint áthárított áfához) köti. Ehhez kapcsolódik a javasolt módosítás is: 2013-tól fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri.