Az idén elkerülheti a recesszió Magyarországot - olvasható a Nemzetközi Valutaalap jelentésben, amelyet a 4. cikkel szerinti konzultáció keretében adott ki. A múlt hétre várt, de végül csak ma megjelent dokumentumban igen erős megállapításokat tesz az igazgatóság a gazdaságpolitika színvonalára, valamint jelentős finanszírozási és növekedési kockázatokat lát.

A magyar gazdasági növekedés lassul, a gazdaságpolitikai intézkedések piaci megítélése negatív. A tavaly a GDP-bővülés 1,3 százalékos lehetett, 2012-re 0,3 százalékkal számol a Valutaalap.

Elsősorban a várt európai fellendülésre alapozva húzza fel a 2013-as előrejelzését 1,5 százalékra, de eközben hangsúlyozza: a kibocsátási rés (a potenciális kibocsátási szinttől való elmaradás még mindig viszonylag jelentős marad.) Az idei lassulást természetesen az eurózóna adósságválságára, illetve a hazai keresletszűkítésre vezeti vissza az IMF is.

Ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a lassuláshoz gazdaságpolitikai hibák is hozzájárulnak. A belső kereslet zsugorodását a szakértők a szűkülő hitelezési aktivitásra, a növekvő devizaadósság-teherre, a gyenge bérnövekedésre, a magas munkanélküliségre és az élesen csökkenő fogyasztói bizalomra vezeti vissza. Ezalatt a középtávú növekedés szempontjából fontos beruházási tevékenység is esik. Igaz, itt az IMF lát stabilizálódásra utaló jeleket a változékony gazdaságpolitikai környezet és a meglévő bőséges kapacitások mellett.

Az IMF dicséri ugyanakkor a Széll Kálmán-terv strukturális és kiadási oldali lépéseit. Értékelésében megjegyzi azonban hogy a további gazdaságpolitikai lépések vitathatók voltak. Ilyennek tekinti a devizahitelesek megsegítését szolgáló korábbi törekvéseket, az adórendszer és a munkaügyi politika változásait, a külföldi tulajdonú szektorok extra terhelését, valamint a nyugdíjrendszer második pillérének de facto államosítását.

A pénzügyi szektor helyzetére külön is kitér a Valutaalap értékelése. A lassabb növekedés, az Európa-szerte jellemző hitelleépítés (deleveraging) és a kormányzati lépések nyomasztják a bankrendszert. Az IMF utal rá, hogy a bankrendszer tőkemegfelelése jó ugyan, de néhány banknak már szüksége volt tőkepótlásra. Miközben a likviditás megfelelőnek tűnik, addig a finanszírozás egyre rövidebb lejáratú és drágább.

A válságból való kilábalás üteme mérsékelt és a sérülékenység magas maradt. A hazai gazdaságpolitikát övező aggodalmak és a globális kockázatkerülés rontja a pénzpiacok hangulatát. Ezért az igazgatóság hangsúlyozza, hogy egy olyan "policy mix" kialakítását, amelyik helyreállítja a gazdasági kormányzás iránti bizalmat, biztosítja a folyamatban lévő kiigazításokat és erősíti a gazdasági intézményeket.

A gyenge növekedési kilátások ellenére szükség van fiskális szigorra a magas államadósság és a bizonytalan finanszírozási helyzet miatt - véli az IMF, és megjegyzi azt is, hogy a növekedési kockázatok mellett a külső finanszírozás elégtelenségének veszélye is fennáll. A költségvetés 2,5 százalékos célja ambiciózus és megfelelő, ám az igazgatóság úgy látja, hogy további lépéseket szükség esetére elő kell készíteni, hogy azok a középtávon is hiteles költségvetési helyzetet szolgálják (vagyis az IMF óv a csupán egyszeri hatással járó kiigazítási lépésektől).

Az IMF a adórendszer és kiadási politika koherenciájának megteremtésére is felhív, mert ez korlátozhatja a költségvetési konszolidáció növekedésre gyakorolt hatását, illetve megvédi a társadalom leginkább kiszolgáltatott szegmensét. Ez a megállapítás egyértelműen az egykulcsos adó magyar gyakorlatának kritikájának tekinthető. Emellett az igazgatóság értékeli a kormányzat elkötelezettségét a költségvetési stabilitás iránt (illetve ennek alaptörvénybe foglalását), de megjegyzi: az újraalakult Költségvetési Tanácsot jelentősen meg kell erősíteni.

A magyar költségvetési politika "alapvető összetevőinek" javítását mindenképpen szükségesnek tartja az IMF-stáb. Emlékeztet arra, hogy bár dicséretesek a kormány szigorú költségvetési gazdálkodásra és a foglalkoztatottság növelésére tett erőfeszítései, de ezek egyúttal nem szándékolt kedvezőtlen következményekkel is jártak. Így például a költségvetési politika még inkább "visszahúzó jellegűvé", az adminisztráció pedig még bonyolultabbá és torzabbá vált. Az IMF-stáb minden miatt úgy látja, hogy egy olyan adórendszeri és kiadási oldali intézkedéscsomagra van szükség, amely összhangban van az adósság fenntarthatóságával, de egyúttal nem feltétlenül ássa alá az ország gazdasági növekedési kilátásait és nem fokozza annak sérülékenységét. A problémák rendszerszintű megközelítése emiatt kiterjedhet az egykulcsos adórendszer felülvizsgálatára, a kivetett válságadók mértékének csökkentésére, az alanyi jogon járó transzferek átgondolására, a közszféra létszámának racionalizálására (különösen az önkormányzati szinten), továbbá a tömegközlekedési vállalatok adósságának átszervezésére - olvasható a dokumentumban.