A brüsszeli bizottság idei első sajtótájékoztatóján Bailly beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapban számos levélváltás volt uniós vezetők és a magyar kormányzat között. José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint Olli Rehn gazdasági-pénzügyi és Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök aggodalmainak adott hangot Magyarország által elfogadott törvények miatt. A brüsszeli aggályokra megfogalmazott magyar válaszokat, illetve a megkapott törvényszövegeket az Európai Bizottságban jelenleg is elemzik.

Jövő szerdán ülést tart a biztosok testülete, és bár Magyarország hivatalosan nincs a napirenden, uniós források szerint valószínűleg szóba kerülnek a Magyarországgal kapcsolatos aggályok. Addigra, pontosabban vélhetőleg már e hét vége előtt - tette hozzá egy EU-tisztségviselő - elkészülnek a jogi elemzéssel, amely választ ad majd arra, hogy több magyar törvény, köztük a december 30-án elfogadott jegybanktörvény - amelynek a fordítását csak ennek a napnak a reggelén kapták meg - minden elemében, teljes mértékben összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Bailly a sajtótájékoztatón a brüsszeli aggályok közül a jegybank függetlenségének ügyét emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a függetlenséget az uniós jog írja elő. Újságírókkal beszélgetve később ehhez hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank része az EU-országbeli központi bankok hálózatának, és Brüsszel nem öncélúan, hanem az egész európai bankstruktúrára tekintettel ügyel az egyes nemzeti bankok függetlenségére.

A bizottsági szóvivő a sajtótájékoztatón abban az értelemben összekapcsolta a Magyarország által az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt pénzügyi támogatás ügyét a jegybank függetlenségének kérdésével, hogy kijelentette: a pénzügyi stabilitás garantálásához megfelelő jogi környezetre is szükség van.

Újságírókkal beszélgetve később egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő azt mondta: a magyar pénzügyi támogatáskérés ügyében addig nem fognak megbeszéléseket folytatni Magyarországgal, amíg a központi bank függetlenségének kérdése Brüsszel megítélése szerint nem rendeződik megnyugtatóan.

A tisztségviselő szerint magyar részről jelezték Fellegi Tamás miniszter azon szándékát, hogy január 16. és 19. között - vagyis a jövő héten az IMF-fel az Egyesült Államokban tervezett megbeszélése után - kész lenne az uniós illetékesekkel való brüsszeli eszmecserére, erre a felvetésre azonban Brüsszel egyelőre nem adott választ.

Barroso az Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett, december 28-i levelében utalt a Magyarország ellen szükség esetén indítható kötelezettségszegési eljárásra is - mondta a nevének elhallgatását kérő uniós tisztségviselő.

A tisztségviselő szerint uniós szemmel nézve elfogadhatatlan lenne, ha egy kormányzat olyan személyt nevezhetne ki, aki a hivatali hierarchiában a központi bank vezetője fölött áll. Ez független attól - tette hozzá -, hogy Orbán a Barrosónak adott válaszában jelezte: nincs szándék az intézményi változtatások végrehajtására a jelenlegi jegybankelnök megbízatásának lejárta előtt.

Ugyanez a tisztségviselő kitért arra: súlyos gondokat látnak azokban a kérdésekben is, amelyeket Reding vetett fel magyar partnerének, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek a magyar adatvédelmi, illetve igazságszolgáltatási szabályozással kapcsolatban.

A sajtótájékoztatón Magyarország vonatkozásában felmerült a médiaszabadság kérdése is: több tudósító kérdezte az Európai Bizottság álláspontját annak nyomán, hogy a Klubrádió nem nyert frekvenciát a legutóbbi pályázaton. Neelie Kroesnak, a digitális ügyekben illetékes EU-biztosnak a szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: jelenleg úgy látják, hogy az uniós jog alapján a frekvenciagazdálkodási kérdésekben Brüsszelnek nincs hatásköre a fellépésre. Hozzátette azonban: az EU figyelemmel kíséri a médiaszabadság ügyének magyarországi alakulását, a Kroes biztos által életre hívott bizottság pedig, amely a médiaszabadság kérdéseivel foglalkozik, ebben a hónapban ülést fog tartani.