A Bankszövetség elnöke hangsúlyozta: arra számít, hogy jelentősen enyhülnek az ország frankhitellel kapcsolatos gondjai. Úgy fogalmazott: "ahogy javulnak a svájcifrank-gondok, úgy a magyar gazdasághoz társított kockázatbecslés is csökken". A megállapodás utat adhat a nemzetközi hitelezőkkel való tárgyaláshoz - tette hozzá.

Méltatta a megállapodást, és úgy értékelte: "ez nagyszerű felvezetése egy sikeres tárgyalási folyamatnak a kormány, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió képviselői között". Mindez kedvező hatással lehet a forintárfolyamra és a kockázati felárra egyaránt - mutatott rá.

Patai Mihály szerint az intézkedés 350-400 milliárd forintos teljes banki költségeinek nagyobb része az ötéves időszak elején jelentkezhet. "Arra számítunk, hogy a legtöbb résztvevő az első egy-másfél év során csatlakozik" - fogalmazott a szakember. Hozzáfűzte: a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által említett 600 milliárd forintos végösszeg csak akkor jelentkezne, ha valamennyi devizahiteles a program mellett dönt.

A Bankszövetség elnöke szerint azáltal, hogy több tízezer hátralékot felhalmozó hiteles tűnik el a bankok könyveléséből, csökkenhet valamelyest az ilyen célból elkülönített tartalékok értéke, ami enyhít a bankok veszteségein.

Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nem számítanak arra, hogy a 150-170 ezer, 90 napon túli hátralékkal rendelkező adós közül sokan térnének vissza a rendszeres fizetéshez. De kivezetésük a rendszerből így egyszerűbbé válik - tette hozzá.

Ezzel kapcsolatosan reagált a Magyar Nemzeti Bank csütörtöki felvetésére, amely szerint a jegybank akkor és csak akkor vállalná a 90 napon túli adósok hiteleinek forintra konvertálásához szükséges deviza rendelkezésre bocsátását a bankoknak, ha a kormány hivatalos és határozott ígéretet tesz az így felhasznált devizatartalék visszapótlására.

Patai Mihály elmondta: ez nem jelenthet súlyos gondot, mivel az ilyen hátralékos hitelek átváltása csak 1-3 milliárd eurót tesz majd ki, szemben az MNB 30 milliárd eurós devizatartalékával.

A közép-európai és egyben magyarországi kilátásokkal kapcsolatosan Patai Mihály elmondta: nem várható a hitelezés gyors felfutása, mivel továbbra is szűkös a likviditás, és a növekedés beindítása érdekében tett lépések csak a hitelszűke hatásainak egy részét képesek ellensúlyozni.

Úgy fogalmazott: "megállapodtunk abban, hogy megpróbáljuk felgyorsítani a növekedést", utalva arra az egyezségre, hogy az egyes szektorokban nyújtott hitelek egy részét le lehet majd vonni banki különadó alapjából. "El kell fogadnunk, hogy új időszak kezdődött, a lassú gazdasági és hitelpiaci növekedés időszaka" - tette hozzá.