Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Megadóztatja az EU a pénzügyi tranzakciókat

Az Európai Bizottság (EB) szerdán hivatalosan javaslatot tett a pénzügyi tranzakciók megadóztatására. Az EB honlapján megjelent előterjesztés szerint az új adót 2014. január 1-től kellene kivetni valamennyi uniós tagországban.

Az adó a pénzügyi eszközök pénzügyi intézmények közötti tranzakciójára vonatkozik, és akkor kellene megfizetni, ha a tranzakcióban résztvevő felek közül legalább az egyik székhelye az Európai Unióban (EU) van. Az adófizetési kötelezettség nem vonatkozna magánszemélyekre, valamint ingatlan jelzáloghitelekre, bankhitelekre, biztosításokra és más, úgynevezett normális pénzügyi megoldásokra, amelyeket magánszemélyek és kisebb vállalkozások alkalmaznak.

Az adó minimális mértéke részvények és kötvények esetében a tranzakciós érték 0,1 százaléka, származékos - derivatív - termékek adásvételénél pedig 0,01 százalék. A tagországok magasabb adókulcsot is megállapíthatnának.

Az EB szerint évente nagyjából 57 milliárd euró bevétel keletkezhet a pénzügyi tranzakciós adóból. A bevételen az EU és a tagok osztoznának. Az adóbevétel egy része az uniós költségvetés közvetlen és önálló bevételi forrása lenne, így csökkenteni lehetne a tagállami befizetési kötelezettségeket.

Az EB szerint az adót elsősorban azért kell kivetni, hogy a tagállamokban zajló fiskális konszolidáció - vagyis államháztartási reform, átalakítás - közepette a más gazdasági ágazatokhoz képest aluladóztatott pénzügyi szektor is kivegye a részét a terhekből. Az adó révén visszaszorulhatnak a kockázatos és valódi hasznot nem hajtó kereskedési formák is, azaz a károsnak tartott spekuláció.

Az adó másik fontos vonása, hogy erősítheti a belső piacot. Jelenleg a 27 közül 10 tagországban adóztatják a pénzügyi tranzakciókat valamilyen formában. Az EB egységesítené és az unió egészére kiterjesztené ezt a gyakorlatot, aminek hatására csökkenne az eltérésekből - az adó meglétéből, illetve hiányából - adódó piactorzító hatás. Az új adónem továbbá kiegészítené a jövőbeni válságok elkerülését szolgáló szabályozási intézkedéseket - áll a javaslatban.

A javaslatot a következő időszakban a tagállamok tárgyalják meg, és napirendre veszik a 19 legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság, valamint az EU mint intézmény alkotta G20 csoport vezetőinek novemberi értekezletén is.

Közleményében a brüsszeli bizottság kiemelte, hogy az uniós adó bevezetésének lehetősége mellett 2009 óta azt is tanulmányozza, hogy miként lehetne globális szinten adóztatni a pénzügyi tranzakciókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×