Eddig a Fidesz alapvetően a közjogi kérdésekkel volt elfoglalva, a gazdaság első pillanattól kezdve egyfajta kényszert jelentett. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben előadta a terveit, az Európai Bizottság elnöke ezeket igen hűvösen fogadta. José Manuel Barroso elmondta, hogy szigorúbbak lettek a feltételek a görög válság miatt, amit aztán az ír és most már a portugál is követett - fejtette ki Csaba László.

A közgazdász úgy vélekedett: ettől kezdve a magyar kormány folyamatosan fut a saját árnyéka után. Hiszen nekik egész más elképzeléseik voltak: nagyobb hiánnyal, enyhébb szociálpolitikával, elnyújtottabb intézményi változásokkal akartak kormányozni. Ezzel szemben mindenképpen meg kellett őrizni, hogy a hiány azon a szinten legyen, amelyet az előző kabinet egy egészen más gazdasági filozófia alapján elfogadott - emlékeztetett Csaba László.

Az egyetemi tanár rámutatott: mindennek érdekében hónapról hónapra hoztak intézkedéseket, ami a mai napig jellemző. Például a befagyasztásnak indult 250 milliárd forintot tartósan zárolták, és hasonló a helyzet a tizennégy havi nyugdíjjárulék átutalásával is. A lényeg, hogy rövid távú intézkedések követik egymást, amelyek alapvetően a gazdasági egyensúlyt és a külföldi befektetők megnyugtatását szolgálják. Így pedig még várat magára az a fajta távlatos gondolkodás, amely a Fidesz-közeli szakértők jelentős részét jellemezte az ellenzéki időszakban - hangsúlyozta a közgazdász.

Az előirányzott államháztartási hiány tartása is számos intézkedést hozott, amelyekről a kormányfő azt mondta: egy részük konvencionális, más részük pedig nem az - idézte fel Csaba László. A szakember kifejtette: konvencionálisnak tekinthető, amikor fűnyíró elv szerint mindenkinél mindent befagyasztanak, még az önkormányzatoknál és a legkevésbé versenyképes intézményeknél is.

Ezekhez kapcsolódnak a nem konvencionális lépések, mint a válságadó vagy az árak befagyasztása, vagy az egyes területekre, illetve gazdasági szereplőkre vonatkozó intézkedések - fűzte hozzá.

A közgazdász úgy látja: ezekből rövid távon tartható költségvetési egyensúly összeállhat, fenntarthatóság viszont nem. Az, hogy hol az egyik bevételi tételt támadják meg a bíróságokon, hol egy másikat, arra utal: ez a költségvetés nincs oly módon megalapozva két-három évre, hogy már csak a részleteken kellene gondolkodniuk. Ezért további rögtönző politikára lehet számítani az év hátralevő részében - összegezte Csaba László.