Az elemzők szerint az index alakulása azt a várakozást támasztja alá, hogy a gazdaság növekedése leáll a második fél évben. A gyorsulási irányadó egy nemzetközi módszereken alapuló mutató, amely azonnali képet ad a belföldi folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nem ritkán csak több hónap elteltével látnak napvilágot.

Az elemzésben hangsúlyozzák: ez némileg más képet fest, mint a konjunktúrafelmérések, amelyek egyelőre az optimizmus javulását jelzik. A gyia alakulása inkább azt az elemzői várakozást támasztja alá, hogy a gazdaság növekedése leáll a második fél évben.

Az előrejelzések legalábbis azt mutatják, hogy az első negyedévi 0,6 százalékos bővüléshez már alig járul hozzá az április-decemberi időszak.

A gyenge augusztusi gazdasági teljesítmény annak ellenére következett be, hogy a gyia több részindikátora hatott a növekedés, mint amennyi a csökkenés irányába.

Pozitívan hatott a reálkamat csökkenése, és tartós csökkenés után növekedésbe fordult a pénzmennyiség is, ám ennek sem volt elegendő a hatása, hogy az összetett mutató esését megfordítsa.

A német gazdasági várakozások viszont romlottak tavasz végén, ami most fejti ki negatív hatását a hazai gazdaságra nézve. A budapesti tőzsdeindex az előző havi esés után felfelé korrigált júliusban, ez a gyorsulási irányadót felfelé húzta.

A hosszú és rövid lejáratú állampapírok hozamkülönbsége növekedett, ez rossz jel a gazdasági teljesítmény szempontjából, csakúgy, mint a reálkeresetek havi szintű visszaesése. A munkakeresés átlagos időtartamának emelkedése szintén a negatív tényezők között volt. Mindezeket még az ipar kiugró teljesítményjavulása sem tudta ellensúlyozni augusztusban.

Megjegyzik: a most végrehajtott módosítások nyomán bekerült két új mutató is a növekedés felé tendált. Az egyik ilyen a fogyasztási hitelek állománya, a másik pedig az ipar belföldi értékesítésének volumene volt.